KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eladó kísértet

Karcsai Kulcsár István

 

René Clair nyolcvankét éves, Párizsban él, a filmművészet mibenlétéről elmélkedő könyveket ír. Mái-nem forgat filmeket. Élő halhatatlan. Nemcsak a filmtörténet lapjain megörökített filmjei révén, hanem rangja miatt is. „Halhatatlanoknak” nevezik azokat, akik a Francia Tudományos Akadémia tagjai sorába kerülnek. René Clair az első volt, akit filmes körökből ez a jeles testület tagjai sorába választott. Külön becsületére válik, hogy minden rendű halhatatlanságát kizárólag vidám alkotások készítésével vívta ki. 1923-tól eredeti és ötletes vígjátékok sorát forgatta, ötleteiből még ma is sokan élnek, és nem kisebb mesterre gyakorolt, finoman kifejezve, „hatást”, mint Charlie Chaplin. Nagy erénye volt Clairnek egyéni hangja, amit hazájától távol, Angliában, Amerikában is meg tudott őrizni. Az Eladó kísértet, első külföldön forgatott filmje, 1936-ban világsiker volt. Korda Sándor produkciójában forgatta Angliában. Fanyar humorú kísértethistória, mely egész iskolát csinált, sőt maga Clair is megismételte az ötletet egy évtized múltán. A Clairre jellemző fordulatokban gazdag meseszövés, ironikus humor ezúttal megcsipkedi kissé az európai értékeket egyszerű áruként felfogó amerikai szemléletet is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7745