KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Huszárik Zoltán

N. N.

 

Huszárik Zoltán 40 éves, amikor első játékfilmjét, a Szindbádot 1971-ben elkészíti.

Osztálytársai közül Bán Róbert 1965-ben mutatkozik be (Játék a múzeumban), Rényi Tamás 1962-ben (Legenda a vonaton,), Palásthy György 1961-ben (Mindenki ártatlan). Zoltán tehát 10 évvel később elsőfilmes, mint Palásthy – 40 éves ekkor –, míg másik osztálytársa, igaz, egy másik évfolyamból, Szabó István az Álmodozások kora forgatásakor csak 26.

Még azt is elmondom, hogy Zoli az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban 2 évvel járt felettem, én mégis 7 évvel előbb kaptam diplomát a főiskolán, mint ő.

Ez kíván némi magyarázatot.

Huszárik József Zoltán paraszt szülők gyermeke. (Édesanyja, rokonai, ismerősei az odahaza, Domonyban máig hordott népviseletben tűnnek fel a Szindbád temetési jelenetében, s most az övén is – vörös bokrok virítottak mögöttük, s megszaggatott majdnem giccses ég.)

Két éves, amikor apja meghal. Mindenről, s mindenkiről lemondva édesanyja neveli. A gimnázium nyolc osztályát Aszódon végzi el. Nagyműveltségű tanáraink közül a legismertebb, s reá talán a legnagyobb hatást tevő Schéner Mihály festőt említem.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán túljut két év szigorú rostavizsgáin, amikor a harmadik év végén közlik vele, hogy a filmrendezői pályára alkalmatlan, mert szülei kulákok.

1952-őt írunk. Mire Huszárik József Zoltán bebizonyítja, hogy az érvényben levő rendeletek alapján nem minősíthető kulák származásúnak, a határozat végleges és visszavonhatatlan. A Főiskola tanárai, osztálytársai – tisztelet a kivételnek – magára hagyták őt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8221