KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Bán Róbert (1925–2003)
FILMSZEMLE
• Hirsch Tibor: Kísértet-história Kelj fel, komám, ne aludjál!
• Forgách András: A trilógia ötödik darabja Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Horeczky Krisztina: Szép kilátások Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Stőhr Lóránt: Elveszve a sűrűben Beszélgetés Fliegauf Benedekkel

• Takács Ferenc: Nábobok, páriák, Rádzs Rejtelmes India
• Jakab Kriszta: Istenek mozija Bollywood
• Jakab Kriszta: A mozi Indiában
• Pápai Zsolt: Világverők Lagaan
HORROR
• Kovács Marcell: Szörnyek keringői Drakula és Frankenstein
• Ardai Zoltán: Remekbe vágva A texasi láncfűrészes gyilkosságok
• Varró Attila: Vérfrissítés 28 nappal később
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Dél, dél-kelet Thesszaloniki
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Új idők új puskája Film- és médiafogalmak kisszótára
TELEVÍZÓ
• Trosin Alekszandr: A 6-os számú nyomógomb Televíziós zavarok
KRITIKA
• Báron György: Emberi hang Szerelemtől sújtva
• Bori Erzsébet: Akar-e ön orosz prostituált lenni? A szerencse lányai
• Vaskó Péter: Újra szól a karikás Sobri
• Pápai Zsolt: A hakni zsenije Szent Iván napja
• Ágfalvi Attila: Tehén, elefánt, axolotl 2 perces mozi
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Gyűrűk Ura: A két torony
• Hungler Tímea: Bazi nagy görög lagzi
• Vaskó Péter: Úttorlaszok
• Elek Kálmán: Kapj el, ha tudsz
• Varró Attila: Mostohám a zsánerem
• Nedbál Miklós: A gödör
• Somogyi Marcell: Novocain
• Vajda Judit: Fullasztó ölelés
• Baross Gábor: Rocky és Bakacsin

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elah völgyében

Schreiber András

In the Valley of Elah – amerikai, 2007. Rendezte: Paul Haggis. Írta: Paul Haggis és Mark Boal történetéből Paul Haggis. Kép: Roger Deakins. Zene: Mark Isham. Szereplők: Tommy Lee Jones (Hank Deerfield), Charlize Theron (Sanders), Jason Patric (Kirklander), Susan Sarandon (Joan), James Franco (Carnelli), Josh Brolin (Buchwald). Gyártó: Summit Entertainment / Blackfriars Bridge Films / Samuels Media. Forgalmazó: SPI International. Feliratos. 124 perc.

 

Amerika válságban van – üzeni a leköszönő USA-rezsimnek (no meg persze a soron következő választóinak) új filmjével Paul Haggis. Az író-rendezőtől eddig sem állt távol az USA-kritika: Ütközések című díjnyertes tablójában az össznépi gyűlölködés, a William Broyles-szal közösen jegyzett A dicsőség zászlajá-nak forgatókönyvében a mítoszteremtés és az amerikai hadi-PR került terítékre. Az Elah völgyében mindkettőből csipeget, a valós események inspirálta fikció kiindulópontja pedig sokban emlékeztet Costa-Gavras Eltűntnek nyilvánítva című opusára: egy veterán katonai bűnügyi helyszínelő (Tommy Lee Jones) keresi szintén katona fiát, miután a fiú Irakból hazatérve napokig nem ad életjelet magáról.

Haggis a bűnügyi szériák dramaturgiája mentén építi fel filmjét: JPG-fájlok, mobiltelefonra rögzített iraki képsorok, a háborús zónából intézett hektikus telefonok adnak támpontot a nyomozásban, lassan adagolt, kitartó munkával összegyűjtött információkból áll össze a Bűnügyi helyszínelőkön edzett nézők számára a kép: az ifjú katonát meggyilkolták. A csavar itt pusztán annyi, hogy Haggis szerint nem a ki, hanem a miért a lényegi kérdés. A politikai paraboláknál bevett séma szerint ugyanis a bűneset körülményeinek felderítése közben a mélyben megbúvó erkölcsi- és értékválság is felszínre kerül, miszerint egy igaztalan háború nem hőssé, hanem lelki nyomorékká teszi katonáit. Bár Haggis a kisemberek történetén keresztül, az iraki hadszínteret elkerülve adagolja a békepropagandát, filmje nem mentes a nagy szimbólumok használatától sem: a címbeli völgy az a hely, ahol Saul seregei csatarendbe álltak a Filiszteusok ellen, a film végén megfordított csillagos-sávos lobogó pedig olyan átfordult világrendre utal, amelyben nem tudhatjuk pontosan, Góliát vagy Dávid kezében van éppen a parittya. S ez a kérdés egyben a film legnagyobb erénye is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9328