KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Meteora

Jankovics Márton

Metéora – görög, 2012. Rendezte: Spiros Stathoulopoulos. Írta: Asimakis Alfa Pagidas. Kép: Spiros Stathoulopoulos. Szereplők: Theo Alexander (Theodoros), Tamila Koulieva (Urania), Giorgos Karakantas (Furulyás), Dimitris Hristidis (Szerzetes). Gyártó: Poliplanity Productions / Essential Filmproduktion. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 82 perc.

 

Hogy Erósz a legnagyobb bajkeverő az istenek közül, azt már az ókori görögök is pontosan tudták. Hatalmát jelzi, hogy még az Olümposzt sóval felhintő kereszténység legaszketikusabb válfajainak sem sikerült őt nyugdíjba kényszerítenie. Ha épp úgy tartja kedve, akár kopár szurdokokon és robosztus kolostorfalakon is könnyedén átlibben, hogy egy mozdulattal romba döntsön teljes életeket, ám közben új, szabadabb távlatokat nyisson a romok fölött.

A Meteora ennek a kettőségnek gyönyörű példázata, egy ortodox szerzetes és egy apáca érzéki románcán keresztül mutatja be a szexuális vágy romboló és felszabadító erejét. Egy ilyen pikáns téma általában könnyen megadja magát a dagályosság vagy az öncélú provokáció csábításának, de Spiros Stathoulopoulos filmje szerencsére távol tartja magát az effajta tévutaktól. Nem olcsó érzelmeket árul, és nem is harsányan ítélkezik, inkább megpróbálja alázatosan feltárni a különös szerelmespár legapróbb lelki rezdüléseit. Csendes, tétova, megbicsaklott gesztusokban feszülnek egymásnak a testet megzabolázó vallási rítusok és a mindent elsöprő testi vágy. Az ég felé törő kopár sziklák szinte erőlködés nélkül szívják fel a szimbolikus tartalmat, a lenyűgöző „holdbéli” táj tűpontosan ábrázolja a tiltott érzelmek és elfojtások topográfiáját. Itt természetes létállapot a lassúság, ami így egy pillanatra sem csap át unalomba. A hosszú beállítások eleve közelítik a cselekmény tempóját a szereplők életritmusához, de az ortodox ikonokat megelevenítő animációs betétek tárják igazán szélesre a világukra nyíló ablakot. Ez a történet ugyanis nem lehetne teljes a spirituális dimenzió megjelenítése nélkül, ami alapjaiban szövi át a szerelmesek mindennapjait. A mozgó szentképek pedig gyönyörűen képezik le ezt a szférát, bátran kitapintva az isteni örökkévalóság és a mulandó vágyakra épülő emberi élet ütközéspontjait. Hisz az ikonnak épp a mozdulatlanság a lényege, a változás teljes hiánya, mely nélkül nincs, nem is lehet tökéletesség. Ám a Meteora hagyománytisztelő, de az aszketizmust bátran kritizáló olvasatában Erósz még az örökkévalóságba merevedett ikonokat is könnyűszerrel mozgásba hozza.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11903