KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amikor kialszik a fény

Vajda Judit

Lights Out – amerikai, 2016. Rendezte: David F. Sandberg. Írta: Eric Heisserer. Kép: Marc Spicer. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Teresa Palmer (Rebecca), Maria Bello (Sophie), Gabriel Bateman (Martin),Alexander DiPersia (Bret), Billy Burke (Paul). Gyártó: Warner Bros / New Line Cinema / Grey Matter Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 91 perc.

 

David F. Sandberg azután kapott lehetőséget arra, hogy elkészíthesse Lights Out című 2013-as alkotása nagyfilmes verzióját, miután benevezett vele egy horrorkisfilmes versenyre, majd hatalmasat robbantott vele a neten. Sandbergnek van további hét minimalista, no-budget minihorrorja, amelyek közös vonása, hogy mindössze pár perc hosszúak, nagyon kevés eszközzel, hétköznapi tárgyak bevetésével teremtenek sztorit és atmoszférát, és mindegyik valami frappáns alapötletre épül. A rendező aprócska rémremekeiben egy ajtó, egy doboz, egy kép, egy okostelefon, bármi lehet félelmetes.

Az alkotó nagyjátékfilmes debütálására furcsamód mégis az ötlettelenség nyomja rá a bélyegét. Az Amikor kialszik a fény ugyanazt az ősi toposzt bontja ki, amit kisfilmes eredetije is, miszerint a sötétben szörnyek tanyáznak, a szóban forgó démon pedig akkor tud megközelíteni és megtámadni minket, amikor leoltjuk a villanyt. Az ehhez kerekített családi rémdráma viszont a lehető legfantáziátlanabb félkész sablonmegoldásokkal dolgozik. Az anya depressziója és a szörnyalak analógiája ugyan szép gondolat, de emellé még egy eredettörténetet is erőszakoltak az alkotók, amit a hősök nulla másodperces nyomozást követően rántanak elő egy dobozból, a mellőzött gyereklány és az elmegyógyintézetből feltámadó múlt jól ismert horrorkliséivel.

Sandberg már kisfilmjeiben is a nem mindig látható, mégis jelenlévő kérdését boncolgatta, ebbe a sorba gyönyörűen illeszkedik az anya csak sötétben előbújó pusztító kedélybetegsége is – ebben a formában azonban az ötlet beváltatlan ígéret marad csupán. A rendező legközelebb az Annabelle 2-vel bizonyíthat, addig pedig itt van nekünk az Amikor kialszik a fény producere által jegyzett Démonok között 2., amely nem dolgozik ilyen erős szimbólummal, de azt legalább következetesen használja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12884