KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Erdély Miklós: A filmről

Nagy Eszter

Lassan tisztul a kép, amit a 70–80-as évek kísérleti filmezéséről alkottunk. A legendás undergroundok főiskolán tanítanak, egymás nagyjátékfilmjeiben alakítják a főszerepet, Bódy Gábor munkáiból CD-I (Compact disc interactive) készül, Erdély Miklós írásait pedig kötetbe rendezte Peternák Miklós. Erdély, az avantgárd guru, elsősorban képzőművészként ismert, ha egyáltalán, ez a könyv azonban filmmel kapcsolatos írásainak foglalata: forgatókönyvek, filmtervek, elméleti írások, előadások anyagai és egyéb dokumentumok gyűjteménye. Noha Erdély a szó hagyományos értelmében nem volt igazi „filmes” – saját megfogalmazása szerint közel sem került akkora szellemi erőfeszítésbe egy film elkészítése, mint egy képzőművészeti alkotásé –, mozgóképes műveiben mégis kísérletező kedvvel és alapossággal közelített a médiumhoz, és életművének meghatározó része a filmhez kötődik. Elszántságáról elég annyi: végzett építészmérnökként, miután kétszer is elutasították a filmfőiskoláról, harminchat évesen jelentkezik a Magyar Televízióba vágónak, csak azért, hogy elsajátíthassa az alapokat. A szerkesztő nem próbálja meg saját szempontjai szerint összeállítani a kötetet: az írások keletkezésük időrendjében követik egymást, így az olvasó egy eredeti gondolkodó filmes fejlődését követheti nyomon. Peternák a kötelező érvényű, eligazító, kezdő méltatás helyett, egy ezidáig publikálatlan beszélgetést közöl, amelynek keresetlensége, jó értelemben vett szerkesztetlensége közvetlenül érzékelteti Erdély művészetfilozófiáját.

A közölt anyagok a tárgyalt korszak beszédes dokumentumai, különös tekintettel a kötetzáró alapos jegyzetanyagra és tájékoztató irodalom listájára.

Független és pályakezdő „filmesek” bibliája lehetne ez a kötet – eső után köpönyeg, amely alól olyan sokan rugaszkodtak neki a pályának –, persze az sem ártana, ha időről időre láthatóak is lennének a teoretikus felismerések filmes eredményei. Jóllehet, tavaly a Műcsarnok műsorára tűzte Erdély alkotásait, és Diákszigeten is vetítettek a munkáiból, az induló generáció mégis nehezen, véletlenszerűen férhet hozzá Erdély Miklós filmjeihez.

 

 

ERDÉLY MIKLÓS: A FILMRŐL. BALASSI – BAE TARTÓSHULLÁM – INTERMEDIA


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=378