KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő

Gáti Péter

 

A film főhőse csak métereket képes repülni maga gyártotta faalkotmányán. A néző azonban sokkal rosszabbul jár, mert „befogadói repülés” nélkül kényszerül túlélni ezt a filmes légiveszélyt. Szállni tudó szerkezet gyártásával – a madarak analógiájára – Leonardo da Vinci után sokan kísérleteztek. Hősünk is így tesz, csakhogy az ő igyekezete egy árnyalattal elüt az elődökétől. 1912-ben ugyanis – történetünk idején – a repülőgép már megvalósult álom. Az isten háta mögötti, a török–bolgár határon levő faluban azonban még nem láttak ilyet. Így a nyáját legeltető pásztort a feje felett elhúzó masina örökre rabul ejti, ezt akarja emlékezetből megalkotni a maga gyönyörűségére. Nem kell aviatikusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk a végkifejletet. Ennek ellenére „végigizgulhatjuk” a kissé ormótlan gép készítésének és kipróbálásának aprólékosan részletezett fázisait.

A háttérben közben háború dúl, amiről mellékesen képes beszámolót nyújt – unaloműzőnek (?) – a rendező. Igaz, a háború, a mohamedán–keresztény ellentétek csak néhány folklorisztikus motívum erejéig jutnak szóhoz. A repülő alkalmatosság mellett „eltörpülnek” a fosztogatások, a pásztor menyasszonyának megerőszakolása, talán még jobb sorsra érdemes, repülni vágyó emberünk halála is. Őt ugyanis saját, bolgár vérei végzik ki. Bizony, senki sem próféta...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6868