KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Admirális

Pápai Zsolt

Admiral – amerikai, 2008. Rendezte: Andrej Kravcsuk. Írta: Vladimir Valutszkij. Kép: Alex Rogyionov és Igor Grinyakin. Zene: Gleb Matvejcsuk. Szereplők: Konsztantyin Kabenszkij (Kolcsak), Elizaveta Bojarszkaja (Anna), Szergej Bezrukov (Kappel), Vladislav Vetrov (Timirev), Anna Kovalcsuk (Szofija). Gyártó: Film Direction / Dago Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 124 perc.

 

Az 1920-ban kivégzett Alekszandr Kolcsak, a cári Oroszország (ellen)tengernagya, a polgárháborúban az antibolsevista koalíció főparancsnoka sokáig a történelmi emlékezet páriája volt. Rehabilitációja az ezredfordulón kezdődött a Legfelsőbb Bíróság ítéleteivel és szobrainak felállításával, majd 2005-ben az általa felfedezett és róla elnevezett – ámde a harmincas években átkeresztelt – Kolcsak-szigetek nevének visszaállításával tetőzött. A rehabilitációs folyamat része néhány vaskos monográfia és a 2008-ban készült – „az orosz Titanic”-ként emlegetett – látványos, nagy költségvetésű (16 millió dolláros) filmeposz is. A Titanic-hasonlatot az magyarázza, hogy Andrej Kravcsuk rendező nagy hangsúlyt fektet az akciók és a melodráma-elemek keverésére. A film első felében pazarul teljesít – példás rendben váltják egymást a harci szekvenciák és az érzelmesebb jelenetek –, a második részben viszont elgyengül. A CGI-effektekkel erősített akciók látványosak, feszültek, korszerűek (az expozíció bármely hollywoodi megapic díszére válna), a játékidő előrehaladtával azonban kiütközik, hogy mennyire ódivatú a film dramaturgiája.

Nem válik a film javára az ellentmondásos személyiségű Kolcsak glorifikálása sem. Kravcsuk egyfelől hűségesen leköveti a valós eseményeket (és nem csupán a történelmi eseményeket: a Kolcsak és egyik tisztjének felesége között szövődő szerelem például már a maga korában legendássá vált); másfelől minden olyan információt elhallgat, ami szeplőt ejthet hőse becsületén vagy megkérdőjelezi az általa képviselt célok tisztaságát (egy szó sem esik az 1918 novemberi eszer–mensevik alkotmányozó gyűlés tagjainak Kolcsak által elrendelt kivégzéséről, vagy a fehérek rablóakcióiról, amelyek végül a lakosság széles tömegeit a bolsevikok mellé állították). Az új Oroszország új hősöket keres, de csak a történelem kozmetikázásával talál rájuk. Akár a szovjethatalom idején.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9898