Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

EpicLine!

A messze legaktívabb magyar képregényalkotó csoportról többször is írtunk már a Papírmozi rovatban. A 2010 őszén alakult 5 Panels műhelyszerű működésének köszönhetően hamar képes volt rövid, de összefüggő történetek elkészítésére, amolyan staféta rendszerben, majd létrehoztak hagyományosabb jellegű antológiákat is. A csapat kiadványról kiadványra fejlődött, egyre rutinosabbá vált, egymástól és az építő kritikákból tanulva pótolták be, sajátították el azt a tudást, amelyet képregényes képzés híján Magyarországon nem is nagyon lehet másképp elsajátítani, mint a gyakorlatban.

A szerzői jellegű, limitált példányszámban megjelenő kiadások és a szinte kizárólag képregényes rendezvényekre korlátozódó terjesztés felől eredetileg a könyvesboltok irányába szerettek volna továbblépni, de pár hónappal ezelőtt mégis mást választottak – hogy ez az út simább lesz vagy rögösebb, rövidesen kiderül.

Mert hogy Tálosi András és társai olyasmire vállalkoztak, amire Magyarországon még senki – legfeljebb hasonlóra, és azt sem éppen tegnap – országos újságos terjesztésű, kizárólag magyar, színes és folytatásos képregényeket tartalmazó havilapot adnak ki szeptembertől. A 36 oldalas (elektronikus verzióban extrákkal duplájára dagadó) magazinon azonnal látszik, hogy épít a nem egészen három év alatt szerzett tapasztalatokra, és nem túlzás kijelenteni, hogy minőségi ugrást jelent a korábbi, néha erősen kísérletezgetésnek tűnő kiadványokhoz képest.

Nagyon okosan és helyesen a középpontba a csapat védjegyének tekinthető Busókat helyezik, az ő kalandjaik előreláthatólag minden számban jelen lesznek. A Pádár Ádám által kitalált karakterek tökéletesen alkalmasak egy „tini titán teknőcök” jellegű franchise megalapozására, és a 5 Panels tagjai minden alkalmat megragadnak a figurák megismertetésére, képregényes, animés és könyves rendezvényeken is beöltöznek Tűznek, Savnak, Fagynak és Zöldnek, gyártottak busós kártyákat és bizsukat.

Az EpicLine első száma a korábban Majd ha Fagy! címen megjelent közös történetnek az első húsz oldalát közli újra, ám jelentősen átdolgozva. Az eredeti, stafétában készült (a rajzolók Pádár Ádám, Koska Zoltán, Papp Imre és Vári Tamás voltak) kiadványnak jellegéből fakadóan óhatatlanul számos szerkezeti hibája volt, ezeket most a főszerkesztő kiigazította, helyenként hozzátett a szöveghez, néhol törölte belőle a pongyolaságokat és a belterjes poénokat, így az átfogalmazásoknak és a betoldásoknak köszönhetően szinte új, következetesebb és könnyebben követhető történet keletkezett. Hozzányúlt a rajzokhoz is, a leglátványosabb módosítása pedig a színezés egységesítése volt. Mindezeknek köszönhetően egy kifejezetten élvezetes sztorikezdeményt kapunk a suta és szerethető, a szuperképességeikkel még ügyetlenül bánó busótanoncokról.

A különbségekre persze csak az figyel fel, aki ismerte az eredeti kiadványt. Biztos vagyok benne, hogy már ennek a „rendezői változatnak” is örülnek mindannyian, de annak még inkább, hogy nem csak – ügyesen – újrahasznosított, hanem eredeti anyag is bekerült az első számba.

Ez pedig nem más, mint a Fekete Holló. Sokadik próbálkozás ez egy magyar szuperhős megteremtésére, és eddig talán a legbiztatóbb kezdemény. A Tálosi András által írt történet rendesen át van gondolva, Barta Szabolcs személyében pedig olyan rajzolót hívott soraiba a csapat, akiről korábbi, online közölt munkái alapján tudni lehetett, hogy otthonosan mozog az ilyen típusú képregények világában. Az első tíz oldal írói magabiztosságról, példás ritmusérzékről tanúskodik, tökéletesen megfelel az olvasói érdeklődés felkeltésére, az izgatott várakozás kiváltására.

A Fekete Holló története 1893-ban játszódik, Budapesten. A közeli helyszín és a távoli kor választása tudatos, ahogy azt az író az online extrák közötti interjúban elmagyarázza, ugyanis feltétlenül kerülni akart bármilyen politikai vagy ideológiái vonatkozást. Fontosnak tartotta viszont az ismerős hangulatot és a korhű jelleget, aminek köszönhetően a sok „külföldi” hősfiguráéhoz elkerülhetetlenül hasonlító háttér és – egyelőre még csak feltételezett – képességek vagy készségek mégis újdonságként hatnak.

Biztató kezdés, jó lenne, ha rákapnának az olvasók, és még jobb lenne, ha követőkre találna a havilap.

EpicLine 1. Színes, irkafűzött, 36 oldal. Kiadó: Tálosi András/5 Panels.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 64-64. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11552

Cikk értékelése:

szavazat: 771 átlag: 5.36