KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra otthon

Alföldi Nóra

Home Again – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Hallie Meyers-Shyer. Kép: Dean Cundey. Zene: John Debney. Szereplők: Reese Witherspoon (Alice), Nat Wolf (Teddy), Lake Bell (Zoey), Candice Bergen (Lillian), Michael Sheen (Austen). Gyártó: Black Bicycle Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 97 perc.

 

A tévéreneszánsz és az online-streamelés létezése valóságos áldás, ám üröm a tapsikoló örömben, hogy kisképernyő uralma alatt nagy múltú műfajok kerülnek talán örök kisképernyős száműzetésbe a nagyvászonról. A mozi- paradicsomból kihullófélben lévő zsánerek egyike a romantikus komédia, igaz a műfajt korántsem kell félteni, hiszen a pihepuha kanapék és rágcsálnivalóval teli spájzok tőszomszédságában igazi otthonra lel, ahol maximális gondoskodással tudja szórakoztatni a közeget, amelynek teremtetett.

Örömünnep tehát ha egy igazi minőségi romkom vásznat ér, főleg, ha olyan, mindenki által szeretett cukiság királynő tér vissza – pár évnyi indie kiruccanás után –, mint Reese Witherspoon. Azonban az Újra otthon rendezője Hallie Meyers-Shyer (Nancy Meyers producer lánya) sajnos vélhetően maga se tudja, hogy mi keresnivalója van egy negyvenes újdonsült szingli-mami csöppet kusza sztorijában. Meyers-Shyer elsőfilmesként ugyan képes arra, hogy egymás után rakjon jeleneteket és párbeszédeket adjon szereplői szájába – ám érezhetően belegabalyodik a saját ágas-bogas, az egymondatos ismertető alapján szaftos ezredfordulós francia művészfilmnek ígérkező cselekményébe. Pedig az alapkonfliktus izgalmas: a frissen elvált kétgyermekes volvós-anyuka egyszer csak otthonába fogad három fiatal, feltűnően jóképű filmes suhancot, sőt, mi több, az egyikkel még egy kis románc is bimbózik. Ám mindeközben a másik két gavallér is kicsit szerelmes lesz az újdonsült pótanya figurába, és mindennek tetejébe az exférj is felbukkan, hogy további érzelmi viharokat okozzon. A viharok elmaradnak, de még csak félreértések se támadnak sehol. Az Újra otthon sajnos pont az a film amiből a szemérmesség, a zavaros vagy butuska motivációk és a kötelező klisék miatt pont akkor illan el minden izgalomfaktor, amikor a vödör popcorn és a desszertnek szánt gumicukor is elfogy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13396