KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megtorló

Kovács Marcell

 

A Megtorló társával beront a jakuzák főhadiszállására, legéppuskázza a legénység nagyját, két testőrt felnyársal, kitekeri a fülbevalójával ölő sárkánylady nyakát, végül kést hajít a főnökasszony homlokába. A Marvel mókásan brutális képregényfolyamának első, tizenöt évvel ezelőtti filmes feldolgozásában a fekete hajú Dolph Lundgren alakította főhős katonás határozottsággal végzi feladatát. Az új változat főszereplője, Thomas Jane is fekete most, de a tekintete egy bárányé. Az ő Megtorlója érzékeny és sebezhető, bambán gyászolja elveszített családját, feltehetőleg a folytatásokra hagyva gyilkológépi természetének kiteljesedését. Nem is igazán harcias: a verekedés egyáltalán nem megy neki, de lőfegyvert is alig használ, szívesebben robbant a távolból, vagy ugrasztja egymásnak ellenfeleit fondorlattal. Ráadásul a sötét New York helyett a napfényes Floridában teszi mindezt, ami legalább olyan merész húzás a filmesektől, mint könnyekkel áztatni Hulk szögletes arcát. Csakhogy amíg Ang Lee szellemes, képregénykockákat idéző látvánnyal kísérte sajátos értelmezését, Jonathan Hensleigh filmje alig nyújt vigasztalást. Egy A jó, a rossz és a csúfot idéző, megzenésített bunyó, egy henryfondás összecsuklás és néhány közepes poén színesíti a Marvel-sorozat eddigi legjelentéktelenebb darabját. Pedig az annak idején a Piszkos Harry és a Bosszúvágy sikere hatására született, emberfeletti képességek híján csupán jókora gépfegyverére támaszkodó képregényfigura most, a bosszúfilmek reneszánszával méltóképpen térhetett volna vissza igazi terepére, a moziba. „Tíz másodperc régi John Woo” – így jellemzi egy szemtanú a Megtorló egyik támadását a képregényben. A látványos akcióktól mentes, verőfényes filmváltozat azonban inkább egy mozgalmasabb Miami Vice-epizódra emlékeztet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1987