KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Azok a csodálatos Baker-fiúk

Gelencsér Gábor

 

Azok a csodálatos Baker-fiúk bárzongoristák. A testvérpár nemigen illik össze. (Eme meghökkentő alapkonfliktus eredetiségét csak fokozza, hogy a két színész, Jeff és Beau Bridges, valóban testvérek.) Frank Baker tisztességes amerikai átlagpolgár: alkalmazottként ül a zongora mögött, mindig egyformán jópofa, a honoráriumot alázatosan, számolatlanul teszi zsebre. Élete célja, hogy kis családjával anyagi biztonságban élhessen. Öccse, Jack a valamikori vadnyugatról itt felejtett kevésszavú, titokzatos, rezzenéstelen arcú legény: az amerikai masculinum. Báva-tag műsorukat frissítendő Frank úgy dönt, felvesznek egy énekesnőt. Az ellenállhatatlanul humoros meghallgatáson egy sor rossz mozgású, hamisan éneklő jelentkező után toppan be az igazi főnyeremény. A szőke vadóc (Michelle Pfeiffer) gyönyörű és egész jól énekel. Hogy – hogy nem, a zongorista cowboyjal egymásba szeretnek. A csöpögős érzelmek azonban szégyellni valók a kemény Amerikában. Nem vagyunk tiszták, nem vagyunk naivak. Múltunk megalkuvásokkal, árulásokkal terhes, most éppen meghasonlunk önmagunkkal. De azért marad egy kis remény... Szikáran, könnyek nélkül.

Dave Grusin zeneszerző élvezetes zongoraátiratokat komponált, Michael Ballhaus (Fassbinderék egykori operatőre) meleg fényű belsőket fényképezett – mindehhez azonban. Steve Kloves forgatókönyvíró-rendező filmjében nincsenek emberi párbeszédek. Jó dumákat hallunk, mint a moziban. Sydney Pollack, aki ezúttal producerként működött közre, elámult az „eredeti, nagyon tehetséges” forgatókönyvön. Irigylem érte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4163