KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/április
KRÓNIKA
• (X) : Francia Filmnapok 2003
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Shoot in Hungary
• N. N.: Hibaigazítás
• Molnár Gál Péter: Alberto Sordi (1919–2003)
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Temetetlen hülyeségeink Játékfilmek
• N. N.: A 34. Magyar Filmszemle díjai
• Radnóti Sándor: Unalmon innen és túl Játékfilmek
• Bori Erzsébet: Ember a vízben Dokumentumfilmek

• Bakács Tibor Settenkedő: Kicsi, de erős Kisjátékfilmek
• Vaskó Péter: Szép halál G.I. Joe moziba megy
• N. N.: Amerika háborúi
• Takács Ferenc: Odüsszeusz háborúja Kultuszmozi: Nagy Vörös Egyes
• Varró Attila: Bond kontra Oszama Hollywoodi számháború
• Herpai Gergely: Pixel-ármádia Kalandjáték Irakban
• Beregi Tamás: Skizofrén angyalok Polanski női
• Pályi András: Polanski vagy anti-Polanski? A zongorista
• Muhi Klára: A jó állapotú gyerek kibírja Beszélgetés Vekerdy Tamással
• Muhi Klára: Iskola – példa? Beszélgetés filmről, médiáról és nevelésről
• Gelencsér Gábor: A látás logikája Filmes könyv
• Kozma György: Pindur pandúrok egész este A gyógyító animáció
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A meglelt haza Tesó
• Békés Pál: Könyvsors Az órák
• Hungler Tímea: Színház az egész alvilág Chicago
• Ardai Zoltán: Párizsi neolit Visszafordíthatatlan
• Ágfalvi Attila: Golyó a kézbe Isten városa
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fausto 5.0
• Nevelős Zoltán: Schmidt története
• Vincze Teréz: Baran
• Nedbál Miklós: félelem.com
• Kis Anna: Madame Satã
• Pápai Zsolt: Még egy kis pánik
• Hungler Tímea: Két hét múlva örökké
• Herpai Gergely: A szellemhajó
• Köves Gábor: Beavatás
• Turcsányi Sándor: Kiskakukk

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Görög filmhét

N. N.

 

Görög filmhét színhelye volt szeptember 4. és 10. között a Toldi mozi. A programban Pantelisz Vulgarisz Anna eljegyzése és Kőévek, Kosztasz Ferrisz Rembetiko, Tonia Marketaki A szerelem ára, Nikosz Perakisz Csellengés és álcázás, Sztavrosz Tsziolisz Olyan hosszú távollét és Jorgosz Tszeberopulosz Váratlan szerelem című filmjét láthattuk. Nem véletlen, hogy a görög filmművészet csak az utóbbi évtizedben kezdett az európai filmkultúra egyenrangú részesévé válni: a politikai elnyomatás ideje, a polgárháború végétől a katonai diktatúra bukásáig tartó periódus alatt a társadalmi és magánéleti konfliktusokról nem lehetett nyílt és alapos elemzéseket közreadni. Ezekről a „kőévekről” számol be utólag (hiszen az ezredesek uralma alatt egy börtönsziget foglya volt) Pantelisz Vulgarisz, aki Angelopulosz és Kundurosz mellett a görög filmesek középnemzedékének legmarkánsabb képviselői közé tartozik. (A női főszereplő, Themisz Bazaka az 1985-ös velencei filmfesztiválon alakításáért különdíjat kapott.) A Rembetiko ugyancsak a múlt megismerésére tett kísérlet; Kosztasz Ferrisz egy híres rembetika-énekesnő élettörténetének keretei közt idézi fel a huszadik századi görög történelem legdrámaibb korszakait. A kapitalizálódás kezdeteit élő, századfordulós Korfu a színhelye Tonia Marketaki filmjének. Nikosz Perakisz a diktatúra egy abszurd képződményéről, a Fegyveres Erők Televíziójáról készített szatírát, személyes élményei alapján. Az Olyan hosszú távollét rendezője, Sztavrosz Tsziolisz maga is hosszú, tizenöt éves hallgatás után készítette el ötödik játékfilmjét, mely a melodrámák közhelyeit elkerülve mutatja be az emberi közöny pusztító hatalmát, a szeretet nélkül élők kommunikációképtelenségét. A filmhét programjában a görög filmművészet legfiatalabb nemzedékét a friss hangú, stilizációt, szimbolizmust szándékosan kerülő Jorgosz Tszeberopulosz képviselte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5689