KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Révész György (1927-2003)

• Bori Erzsébet: Képfegyverek Beszélgetés Amerika médiaháborúiról
• Tillmann József A.: A lidércfény sebessége Paul Virilio: Háború és televízió
• Vágvölgyi B. András: Vágókép: Irak Médiaháború
MÉDIA
• György Péter: A mélypont Televíziózás Magyarországon
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Kishatárátlépés Berlin
• N. N.: Az 53. Berlini Filmfesztivál díjai

• Kovács Marcell: Dupla vagy senki Kultuszmozi: Brian De Palma Megszállottsága
• Varró Attila: A pillangó álma Femme fatale
FILMZENE
• Forrai Krisztián: Zenés látványkórház Fiatal film, fiatal zene
KÖNYV
• Kolozsi László: Utam Bergmannal Hűtlenek
KRITIKA
• Takács Ferenc: Hermész a Holocaustban A rózsa énekei
• Hirsch Tibor: Az 56-os szelvény Telitalálat
• Zoltán Gábor: Phil filmje Minden vagy semmi
• Gelencsér Gábor: Egy híján húsz Hétfő reggel
• Korcsog Balázs: A jelszónk: Melinda Bánk bán
• Vaskó Péter: Koldusoperett New York bandái
• Békés Pál: Rövidfilmek az időről Tíz perc
DVD
• Pápai Zsolt: Egyenes beszéd Napfényes Florida
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A számat figyeld
• Ádám Péter: Kínzó mindennapok
• Hirsch Tibor: Holly Woodi történet
• Mátyás Péter: Császárok klubja
• Vaskó Péter: A Nap könnyei
• Nevelős Zoltán: A mag
• Halász Tamás: Frida
• Köves Gábor: Donnie Darko
• Varró Attila: Egy veszedelmes elme vallomásai
• Vajda Judit: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt
• Csillag Márton: Szakítópróba
• Wostry Ferenc: A Zu legendája
• Csillag Márton: Johnny English
• Csillag Márton: Tökös csaj
• Kovács Marcell: Széftörők

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hangok

Margitházi Beja

The Voices – amerikai, 2015. Rendezte: Marjane Satrapi. Írta: Michael R. Perry. Kép: Maxime Alexandre. Szereplők: Ryan Reynolds (Jerry), Gemma Arterton (Fiona), Anna Kendrick (Lisa), Jacki Weaver (Dr. Warren). Gyártó: Mandalay Vision / Vertigo Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 103 perc.

Az önéletrajzi Persepolis folytatását, de Babe-féle családi vígjátékvonalat se vizionáljon senki Marjane Satrapi legújabb, beszélő állatszereplőiről A hangok címet kapó vállalkozásával kapcsolatban. A hazájából tinédzserként Bécsbe menekített, majd mégis Teheránban tovább tanuló iráni forgatókönyvíró és rendező életművében első ránézésre talán nehéz a folytonosságot meglátni, de az üdítően eredeti, fekete-fehér coming of age animációra (2007), majd a szintén Vincent Paronnaud-al közösen írt és rendezett melankolikus-ironikus, egy zeneszerző utolsó hetéről szóló Szilvás csirkére (2011) épp úgy jellemző a súlyosabb témák, műfajtól független, szürreális-komikus kibontása, mint a sötét tónusokban, gyomorforgató és vicces(nek szánt) jelenetekben egyaránt bővelkedő A hangokra.

Az amerikai debütfilm hőse az ártalmatlannak tűnő, visszafogott és udvarias Jerry Hickfang egy olyan, lámpatesteket és csaptelepeket gyártó kisvárosi cégnél dolgozik szorgalmasan, ahol az árumozgatók is rózsaszín munkaruhában tologatják a precízen csomagolt és felcímkézett fürdőkádakat a pontosan megfelelő méretű teherautókba. Pszichológusa tanácsa ellenére azonban mellőzi a gyógyszereit, így mikor véletlenül mégis összejön a randi az áhított szexi, angol könyvelőlánnyal, az éjszakai autózás közepén szélvédőbe vágódó szarvas agóniája a szégyenlős fiúból kihozza a Norman Bates-t, és Jerry bárgyú arccal, kényszeresen azt teszi, amire gyerekkori traumája predesztinálja. Később a helyzet tovább romlik, amint a Jerry fejében létező, kényszeres idill és a prózaian lepukkant valóság között egyre szélesedik a szakadék, nő a Tupperware dobozokba miniciózusan elosztott testrészek és belső szervek, valamint a hűtőben állomásozó beszélő fejek száma. Kár, hogy ez a szürreális-abszurd fekete-komédia, pszicho-horror vígjáték nem tudja eldönteni, hogy leginkább mi szeretne lenni, ezért olyan szinten hullik atomjaira, hogy azt a remek formában lévő Ryan Reynolds, és a hangján megszólaló, démoni–angyali macska–kutya duó sem tudja ellensúlyozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12157