KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolores Claiborne

Harmat György

Selena, a New York-i újságírónő értesítést kap, hogy vidéken élő anyját, Dolores Claiborne-t azzal vádolják: megölte a gondjaira bízott gazdag, idős hölgyet. Selena nem áll ab ovo Dolores oldalán, hiszen egyszer már – a lány kamaszkorában – előfordult, hogy az anya gyilkosság gyanújába keveredett. Ugyanis az apa (a férj) teljes napfogyatkozáskor nem éppen mindennapi baleset áldozata lett.

Szinte a múlt századi regényeket idézően romantikus a történet, telve gonoszsággal, szenvedéssel, fellobbanó indulatokkal, sötét titkokkal. E századi viszont az alapos, már-már túlbiztosított pszichologizálás és a „thrilleres” hangvétel. Az ilyen filmet a jó sztori mellett a rendezői pontosság, főképpen pedig a színészi bravúrok éltetik. Mindegyikben részesül a Stephen King-adaptáció nézője. A visszaemlékezések iskolásak ugyan, ám formailag jól megoldottak. Az erős színészvezetést dicséri a túljátszásra hajlamos Christopher Plummer mesteri megfékezése. A jutalomjáték azonban Kathy Batesnek és Jennifer Jason Leigh-nek adatik meg a nehéz életű, kemény anya és neurotikus lánya szerepében. Az előbbinek ez – a Tortúra után – már második szerencsés találkozása Stephen Kinggel. Az utóbbi most – ellentétben Az utolsó kijárat Brooklyn felé kültelki szőke szexbombájával – fekete, törékeny, és Isabelle Huppertre emlékeztet. Bates és Leigh duója lenyűgöző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1005