KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végrehajtók

Sepsi László

Repo Men – amerikai, 2009. Rendezte: Miguel Sapochnik. Szereplők: Jude Law, Forest Whitaker, Liev Schreiber. Forgalmazó: Universal. 115 perc.

 

Az Eric Garcia (Trükkös fiúk) regényéből készült Végrehajtók újabb bivalyerős disztópia, amely a Daybreakers – A vámpírok korának víziójához hasonlóan egyetlen központi metaforában (mesterséges testrészek törlesztési részletei miatt eladósodott fogyasztók levadászása) találja meg a gazdasági világválság tömegfilmes leképezésének lehetőségét. Habár a rendszerrel szembekerülő „repo man” története a regényeredetihez képest számos változtatáson ment keresztül – az író közreműködésével készült forgatókönyv kiegyenesítgeti a fragmentált kronológiát, teljes egészében elhagyja a főhős jellemrajzának szempontjából központi szerepet játszó háborús élmények párhuzamos cselekményszálát és az eredeti sötét noir-romantikában úszó zárlatát jóval cinikusabb csattanóra cseréli –, a szükségszerű egyszerűsítések ellenére a Végrehajtók filmverzióban sem barátságosabb látomás Garcia zaklatott prózájánál. Az említett vámpírdisztópia forradalmi hevületével szemben a Végrehajtók egyik verzióban sem kecsegtet valódi feloldozással: a 451 Fahrenheitet, Gilliam Brazilját, és ezek további leszármazottait idéző cselekményséma mind a regényben, mind pedig a filmben a modern disztópiák (Szép új világ; 1984) elemi keserűségét torzítja elviselhető mértékűvé egy-egy posztmodern csavarral, de az távol áll tőlük, hogy a rendszer megváltoztathatóságát akár csak egy pillanatra is komolyan fontolóra vegyék. Miguel Sapochnik filmje egy ponton képes a regény ötletességét is felülmúlni: a „blokkolás” fogalmán keresztül a szexualitást, a fogyasztást és az eltárgyiasodást egyetlen motívumban közös nevezőre hozó, az eredetiben nem szereplő kulcsjelenet az egyik legszebb szimbolikus képsor, amely társadalomkritika címén manapság vászonra került – és amely bőven kárpótol a főhős jellemének leegyszerűsítéséért.

Extrák: Audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvírókkal; két kisfilm; kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10351