KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ismeri a szandi-mandit?

Czirják Pál

Magyar, 1969. Rendezte: Gyarmathy Lívia. Szereplők: Soós Edit, Schütz Ila, Kállai Ferenc, Kiss Manyi, Sztankay István. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

A magyar film hatvanas évekbeli megújulásában Jancsó Miklós és Kovács András mellett jelentõs szerepet játszottak az évtizedben pályára lépõ fiatalok. És alighogy debütált Gaál István, Szabó István, Rózsa János, Kardos Ferenc, mögöttük máris az alkotók következõ hulláma tûnt fel, köztük filmmûvészetünk néhány meghatározó nõi rendezõjével, Mészáros Mártával, Elek Judittal és Gyarmathy Líviával.

Gyarmathy pályájának nyitódarabja, az Ismeri a szandi-mandit? mindenekelõtt finom humorával tûnik ki, amely a csehszlovák újhullám hangvételét idézõ szatírává teszi a filmet. A történetben egy modern vegyiüzem mindennapjait ismerhetjük meg a nyári gyakorlatra ideérkezõ diáklány szemével. Parodisztikus, helyenként groteszkbe hajlóan tragikomikus epizódok során keresztül tárul fel egy mintatelep korántsem mintaszerû mûködése. A fõmérnök gondolatai az üzem ügyei helyett leginkább csak a hajómodellezés körül forognak; a férfiak naphosszat a nõi zuhanyzónál kukkolnak; talán a portásnõ az egyetlen, aki igyekszik némi rendet vinni a káoszba – nem sok sikerrel.

Bár a csehszlovák újhullám eredményeit a Szandi-mandi nem tudta maradéktalanul adaptálni, Gyarmathy Lívia és állandó alkotótársa, a film forgatókönyvét jegyzõ Böszörményi Géza azok közé tartoztak, akik korán reagáltak Formanék újszerû dramaturgiai eljárásaira. Ez, vagyis a történetkezelés lendületessége, oldottsága és a színészek játékának elevensége tette a Szandi-mandit páratlanul könnyed debütáló munkává. A Magyar Nemzeti Filmarchívum pedig – filmtörténeti sorozatának korábbi darabjaihoz hasonlóan – ezúttal is filológiai igénnyel jelenteti meg a kiadványt.

Extrák: rövidfilmek (58 másodperc; Kilencedik emelet), beszélgetés az alkotókkal, audiokommentár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10592