KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mr. Holmes

Soós Tamás Dénes

Mr. Holmes – angol–amerikai, 2015. Rendezte: Bill Condon. Szereplők: Ian McKellen, Laura Linney, Milo Parker. Forgalmazó: GHE. 104 perc.

 

Mi teszi Holmest Sherlock Holmesszá? Jellegzetes öltözete? A pipa, a vadászsapka, és a galléros köpeny? Vagy a természete? A sznobizmus, az agglegénység, és a felülemelkedés a társadalmi normákon? Netán az intellektusa, a dedukcióra alapozott logika, amellyel rendet vág még a legkuszább bűnügyben is? Mitch Cullin válasza egyszerűbb ennél – és frappánsabb. Szerinte Holmes identitását, mint minden emberét, az emlékei adják. A régi bűnügyek, nyomozások, és a fejében megfogant gondolatok összessége. Ezért drámai, amikor 93 évesen cserbenhagyja memóriája. Hiszen mit ér Sherlock Holmes az esze nélkül? A Cullin-regényből szöveghűen adaptált Mr. Holmesban a nyugdíjba vonult mesterdetektív félrevonultan él sussexi birtokán házsártos házvezetőnőjével és annak fiával, és emlékiratát próbálja megírni, hogy korrigálja saját mítoszát, amit dr. Watson „azokban a prózai stílusú, mégis olcsó ponyvákban” kiötlött. A film lehozza közénk, átlagos földi halandók közé a legendát, akiről kiderül, hogy nem pipázni szeret, hanem szivarozni, életében nem hordott vadászsapkát, és különben sem a Baker Street 221/B alatt lakott, mert azt ellepték az amerikai turisták.

A Mr. Holmes hírnév és identitás kapcsolatának keserűen humoros vizsgálatával tökéletesen simul az olyan előre megfontolt szándékkal elkövetett demitizálások sorába, mint a Sherlock Holmes magánélete, a Sherlock és én, vagy mind közül tán a legszórakoztatóbb, a They Might Be Giants, melyben a magát Sherlocknak képzelő őrült egy bizonyos dr. Watsonhoz jár terápiára. A gyulladt ízületű, alzheimeres Holmes-on viszont orvos nem, csak a felismerés segíthet, hogy az olcsó ponyvák és happy endek nemcsak reményt adnak a túléléshez, de a rend megnyugtató és mélyről fakadó igényét szolgálják ki, ami benne is dolgozik, csak egy másik szinten. A film az obskúrus Holmes-utalások (Sherlock bátyja, Mycroft, és Az ifjú Sherlock Holmest játszó Nicholas Rowe is felbukkan egy pillanatra) mellett a saját – nem bűnügyi – zsánerében is jól teljesít, melyben morcos öregurak szíve puhul meg cuki kölykök hathatós segédletével. A Mr. Holmes a fináléra menthetetlenül szentimentális kalanddá válik, de az odavezető út valódi bűnügy híján is izgalmas marad – legalábbis intellektuálisan. Ráadásul Ian McKellen időskora egyik legjobb alakítását nyújtja: jöhet Robert Downey Jr. és az ő viktoriánus akcióhőse, ennyire cinikus, sznob, s mégis emberi – nagyon is emberi – sosem volt még Sherlock.

Extrák: Werkfilm (Így készült a Mr. Holmes).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12928