KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkány és Papucs

Szemadám György

 

A Pannónia Filmvállalat szórakoztató nagyüzeme ezúttal egy olyan produkcióval rukkolt ki, amely alkalmasnak látszik arra, hogy több generáció által is fogyasztható „családi filmmé” váljon. A rajzfilm a már sokadik paródiát megért Arthur király lovagi tornák zajától kissé túl hangos udvarába vezeti a nézőit. A szellemes epizódokkal tarkított, nem túl vaskos cselekmény akkor válik igazán kacagtatóvá, amikor az öntelt Arthur egyik képzeletbeli hőstettét kezdi mesélni, s a látvány az elbeszélő szertelen fantáziájának csapongását próbálja követni. Habár az egész filmben egy kissé túl sok a szöveg, az eseménytelen dialógus, és néha túlontúl ismert gegek sorjáznak előttünk – ilyen a mély pocsolyára lovagi gesztussal ráborított köpeny – a film nincs híján „láványos” pillanatoknak. Alkotói szemlátomást örömüket lelték a rendkívüli igényességgel megfestett hátterek előtt felszikrázó „varázsos” fényhatásokban.

Ugyancsak magas szintű technikai bravúr – és mellesleg remek poén – a boszorkány varázsgömb-videója, mely talán a magyar rajzfilm történetében először mutat be rajzfilmet a rajzfilmben. Ugyanakkor a figuratervek és az animáció színvonala – mint ahogyan az a játékfilm-hosszúságú rajzfilmek esetében szinte törvényszerű – igen egyenetlen. Míg Guinevra királyné naturalisztikusan megformált alakja – legalábbis a film első felében – szellemesen, jól animált, addig Lancelot mozgatása merev, szegényes. Kettejük, továbbá Arthur király és a szolgálólány alakja pedig egy egészen más grafikai világba való, mint a karikatúra-lovagoké, az udvari bolondé, vagy az amerikai rajzfilmekből közéjük tévedt, szerencsétlen, nyugdíjas sárkányé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4771