KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gregory barátnője

Ardai Zoltán

 

Gregory-nak nincs, soha nem is volt barátnője. (Értsd: nője; a Gregory’s Girl egyszerűségének a magyarban sajnos semmi sem felel meg.) De lesz-e végre, és ha lesz, vajon ki lesz az? Bill Forsyth filmjének, pontosabban a film meséjének ezek a kérdések adnak feszültséget, amelyet bizonyára csekélynek éreznénk, ha nem találnánk valami lenyűgözőt a tizenötéves Gregory – egy skót iskola növendéke – figurájában. Forsyth azonban bámulatos alkalmi színészt talált a szerepre, aki nem pusztán egy bizonyos kamasztípus illusztrációja a filmen, hanem képes arra, hogy előre el nem képzelhető, egyszeri alakot adjon a típusnak, ismeretlent, de magát hipnotikusan megsejtetőt. John Sinclair gátlástalan közvetlenséggel érzékíti meg Gregory gátlások közt vonagló-fintorgó, egyszerre mesterkélt és ártatlanul nyitott kamasz-énjét. Gregory komikus, olykor már csaknem groteszk jelenség, de sokminden más is, szépnek és merésznek is láthatjuk őt, lehetőség szerint láthatnánk akár tragikusnak is: emberi egész. Ezért válhat a kamasz-komikum itt valóban mulattatóvá (szemben a hasonló témájú filmek többségével). Realitása annyira megragad, hogy alig vonni észre, Forsyth hogyan fordítja egyfajta költői (meséi) dimenzióba a cselekményt. Gregory-t naivitása végül átmenti minden veszélyen, megóvja a nagy gyötrelmektől, s úgy lebegteti az iskoláslányok praktikáin, mint partrasodró hullámokon. Ártatlan maga az egész film, olyannyira, hogy a vége felé már bűvös szigetnek érezzük Skóciát. A történet követése egyébként nem kíván külön energiát; Forsyth olyan nézőkre számított, akik hajlamosak figyelni a mellékes motívumokra, a háttérben zajló furcsaságokra és szívesen merülnek el a „cseh-skót” humorú, kitartott közjáték-jelenetek szemléletében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5984