KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bobby Long

Tosoki Gyula

A Love Song for Bobby Long – amerikai, 2004. Rendezte: Shainee Gabel. Szereplők: John Travolta, Scarlett Johansson, Gabriel Macht, Deborah Klara Unger. Forgalmazó: SPI International. 114 perc.

 

Az amerikai filmben nem csupán a fősodorban, hanem a függetlenek között is akadnak derék szakemberek, akik a recepteket követve és az önkifejezés, illetve az eredetieskedés frontján tiszteteletre méltó önmérsékletet tanúsítva mesélnek. Nem lehet eléggé becsülni őket, hiszen nekik talán még nehezebb a dolguk, mint a mainstreamben lubickoló kollégáiknak, mivel sokan éppen a karakán kitárulkozást várják tőlük.

A Bobby Longgal debütáló Shainee Gabel is ilyen rokonszenves kismesternek tűnik, hiszen láthatóan nem kíván mást, csupán az egóját megzabolázva elmesélni egy lassan bontakozó, mélyre temetett titkokkal teli, életszagú történetet. Ez a történet ugyan kevés újdonsággal szolgál – arról szól, hogy miként vált meg két szerencsétlen flótást egy harmadik a puszta jelenlétével –, mégsem érdektelen. A rendező Ronald Everett Capps valós alapú regényéből indult ki, de a kész film az adaptált mű mellett több szállal kapcsolódik Carson McCullers Magányos vadász a szív című regényéhez is (ebből a múlt század hatvanas éveinek végén film is készült).

A Bobby Longnak ezen kívül is erősek az irodalmi kapcsolatai, nem csupán azért, mert filmes intertextek helyett irodalmi idézetekkel van tele (Franklintől Dickensen át Dylan Thomasig sok mindenkit citálnak a szereplők), hanem azért is, mert igazi old school-darabként tökéletesen konvencionális elbeszélésmódot és filmnyelvet használ. Ez így nem igazán nézőcsalogató, a színészi alakítások már inkább: Travolta lényegében önmagát játssza egykor szépreményű, de bukott irodalomprofesszorként, no meg Johansson kisasszony is meggyőző, kezdetben cserfes bakfisként, később a vágy titokzatos tárgyaként. New Orleans – a város, ahol januárban is 30 Celsius van árnyékban – ideális háttér ehhez a belassult meséhez.

Extrák: két filmajánló.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8997