KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Spiderwick krónikák

Kovács Gellért

The Spiderwick Chronicles – amerikai, 2007. Rendezte: Mark Waters. Írta: David Berenbaum, Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Caleb Deschanel. Zene: James Horner. Szereplők: David Strathairn (Arthur Spiderwick), Sarah Bolger (Mallory Grace), Freddie Highmore (Jared Grace/Simon Grace), Mary-Louise Parker (Helen Grace). Gyártó: Kennedy/Marshall/Nickelodeon. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 96 perc.

 

Az utóbbi években megszaporodott, fantasy-motívumokkal díszített hollywoodi mesefilmek többségének egyik legnagyobb hibája, hogy minden kockájukon érződik egyfajta izzadságos, kínos igyekezet. Annak dacára, hogy az alapanyagként szolgáló könyvek esetenként jóval korábban jelentek meg nyomtatásban, mint J. K. Rowling regénysorozata, a készítők úgy loholnak Harry Potter nyomában, mintha a szemüveges varázslótanonc színre lépése előtt nem léteztek volna mítoszokba kapaszkodó ifjúsági kalandfilmek.

A két legutóbbi próbálkozás, az arcpirítóan ostoba Ébredő sötétség és a jó szándékú, ám feleslegesen bonyolult szövésű Az arany iránytű után most végre olyan adaptáció kerül a filmszínházakba, amely nem szándékozik beállni az egyre elkeseredettebb versenyzők sorába. A Spiderwick krónikák története varázslatos, bár nem túl eredeti: három testvér és édesanyjuk egy ódon, erdőszéli házba költöznek, ahol a gyerekek egy fantasztikus feljegyzésekkel teli könyvre bukkannak. A mágikus lapok titkát pecsét és egy mézfüggő manó őrzi. De nem eléggé!

Az önfeledt mókázás izgalmairól a gondosan felépített menekülős-ijesztgetős jelenetek gondoskodnak, valamint humorban és finoman adagolt erkölcsi tanulságokban sincs hiány. Ami pedig a mesebeli figura-garnitúrát illeti: a digitálisan animált koboldok, tündérek és szörnyetegek olyan szerethetőre sikeredtek, hogy „alakításukat” látva talán még Jim Henson, a bábművészet megboldogult amerikai mestere, a Muppet Show és a Fantasztikus labirintus szülőatyja is elismerően csettintene.

Azért persze ne legyenek kétségeink, jelen darab alkotói is bizonyára számoltak a lehetséges folytatásokkal (lesz miből forgatókönyvet írni, hiszen Tony DiTerlizzi és Hony Black tíz, gyönyörűen illusztrált kötetet jelentetett meg eddig), azonban a Mark Waters rendező által irányított csapat tanult az elődök tévedéseiből, és nem felejtette el: egy igényes mozifilm-széria nélkülözhetetlen alapkövetelménye a jól sikerült első rész.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9361