KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Appleseed – A jövő harcosai

Teszár Dávid

Appleseed – japán, 2004. Rendezte: Shinji Arakami. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

 

A japán képregényguru, Masamune Shirow három leghíresebb mangája (Appleseed; Dominion; Ghost in the Shell) egyazon sormintát követ: cyberpunk környezetben játszódó, igen komplex meséi egy speciális rendvédelmi osztag kötelékein belül dolgozó, szerfelett dekoratív, harcias nőszemélyt tesznek meg főhősnek, aki társaival egyetemben egy összeesküvésekben bővelkedő, végletekig technicizált korban szolgál és véd rendületlenül. Az 1985 és 1989 között készült, négy kötetre rúgó Appleseed a harmadik világháború után épült utópikus városban, Olümposzban játszódik (Shirow végig antik mitológiai párhuzamokat használ), ahol az ES.W.A.T. elit csapatának alappilléreit jelentő szuperamazon Deunan és cyborg-társa, Briareos száll szembe a rosszarcú gonosztevőkkel. A mangaeredetiből eleddig három rajzfilmváltozat készült, amelyből A jövő harcosai jelenti a középső tételt. Míg az 1988-as, menthetetlenül kaotikus straight-to-video verzió középpontjában a várost szabályozó szuperszámítógép megsemmisítésének terrorakciója áll, Aramaki szerfelett szembarát animéje az emberek és a génmanipulált, szaporodásra képtelen emberi klónok (bioroidok) között felmerülő konfliktust regéli el. A bioroidok életciklus-meghosszabítására létrehozott központ felrobbantása a Szárnyas fejvadász elhullásra kárhoztatott replikánsainak egzisztencialista drámáját sugallná, ám az opus száz százalékig filozófiamentes, hosszas háttérmagyarázatai ellenére is egyszerű, mint a lejtő. Látványmozinak azonban szigorúan mérve is perfekt, elektronikus zenével aládúcolt akciójelenetei parádésak, ez pedig (részben) kárpótol a mű sterilitásáért és a cselekményvezetés sutaságaiért: 3D-s, fotorealisztikus CGI-világa a cel-shading technikát segítségül hívva, a mangából kölcsönzött, idealizált karakterdizájnokkal egészül ki – egészen emlékezetes és egyedi kevercse ez a tradicionális és a digitális animációnak.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9460