KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Öld meg Rómeót!

Varró Attila

 

Homályos hollywoodi legendák szerint a West Side Story intrikákban és rejtélyes balesetekben bővelkedő forgatását csak egy sátáni paktum segítségével lehetett megszabadítani a műve Broadway-adaptációján feldühödött Shakespeare bosszúszomjas szellemétől. A United Artists valamennyi óriásstúdióra kiterjedő vérszerződést írt alá egy viharos éjszakán az Úr 1961. évében, amelynek értelmében Lucifer mindaddig kordában tartja a szabados életvitele folytán örök kárhozatra ítélt bárdot, amíg a Rómeo és Júlia modern filmfeldolgozásaiban eltérő etnikumhoz tartozó alvilági csoportok játsszák a főszerepet. Ettől kezdve az évszázados Macbeth-átok mellett egy hétpecsétes szerződés kísértete is ott lebeg a Shakespeare-meséket aktualizálni vágyó alkotók fölött. A makacs Abel Ferrara 1987-ben csak azután változtatta polgárháborús helyszínét a New York-i Chinatown és Little Italy határmesgyéjére, hogy segédoperatőrét lefejezte egy elpattanó rögzítőkábel (így lett a Dél szépéből Kínai lány) – Baz Luhrman pedig három hétig harcolt a vidéki házát ostromzár alatt tartó tasmán ördögökkel, míg végül kandallóba hajította a homoszexuális tőzsdealkuszok érdekháborújába helyezett első sztorivázlatát.

Mivel annak idején a Warner-fivérek is pecsétjükkel szentesítették az alkut, az Öld meg Rómeót! kezdeti verziójában a Cosa Nostra és a jakuzák családi viszálya biztosította volna az alapkonfliktust (amely szerencsére az egyetlen közös pontot jelenti az eredeti drámával); neves kínai importsztárjuk, a hongkongi mozikban Jackie Chan komoly riválisaként számon tartott Jet Li és az énekesnői pályafutása mellé filmkarriert vásárló afro-amerikai Aaliyah személye azonban etnikai profilváltásra kényszerítette a népes írógárdát. Andrzej Bartkowiak, a lódz-i születésű, veterán Lumet-operatőr első rendezése tehát mindennemű tragédiától mentesen zajlott le – leszámítva magát a végeredményt. Az ügyetlenül megírt, teljesen érdektelen szerelmi szálat és hatalmi cselszövéseket színesítő szórványos akció-betétek többsége szegényesen koreografált és agyondrótozott (kivételt mindössze a kőkemény kínzókamra-jelenet, valamint egy kifejezetten szellemes kung fu menage-á-trois jelent), amelyek összképén még a Sivatagi cápákban nemrég megcsodált digitális röntgen-pillanatfelvételek sem képesek javítani. Chow Yun-fat után egy újabb kiváló keleti akciósztárt temetett maga alá a hollywoodi tucatbóvli lavinája, pedig túlburjánzó forgatókönyvek helyett ezúttal bőven elég lett volna egy feszesre rántott, tízoldalas sztori ürügyén néhány jól kigondolt díszlet között gátlástalanul szabadjára engedni a kincset érő wu shu bajnokot.

Hiszen mint tudjuk: drámát legjobban Shakespeare, gengsztert Jet Li irt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3096