KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A hatvannyolcas zárvány

Kovács András Bálint

 

A szűk (szakértő vagy ínyenc) közönséget megcélzó fesztiválok divatja valamikor a nyolcvanas évek elején keletkezhetett, mert a quimperi és a pordenonei is ugyanabban az évben, 1983-ban indult. Egyik sem kommerciális és mindkettő tematikus, a kettő közül viszont az előbbi egzotikusabb. Nemcsak a fesztivál témáit, hanem helyét illetően is. Quimper kisváros a franciaországi Bretagne délnyugati csücskében. Abban, hogy kisvárosok rendeznek filmfesztiválokat, semmi különös nincsen. Quimperre azonban nem véletlenül esett a választás. Ezt a fesztivált egy olyan társaság szervezi, amelynek tagjai közül sokan valamikor hatvannyolc és az újbaloldali eszmék bukása után elhatározták, hogy ha a társadalmat megváltam nem tudják is, ők maguk azért más életet fognak élni, és leköltöztek vidékre földet művelni, állatokat nevelni, természetközelibb életet élni, lehetőleg minél messzebb Párizstól. (Agnès Varda: Sem fedél, sem törvény című filmjében is találkozhatunk egy ilyen alakkal. ) Hatvannyolc és a filmművészet kapcsolatát illetően pedig elég emlékeztetni a Langlois-féle filmarchívum melletti diáktüntetésre a lázadás kitörésének előestéjén, amelynek egyik vezérszónoka maga Godard volt.

Ha valamit át tudtak menteni ezek az emberek hajdani ideáljaikból, akkor az a film iránti szeretetük és a filmművészet komolyanvétele. Ki másnak jutna eszébe olyan fesztivált rendezni, amelynek egyik témája a mai fiatal magyar film és a „nagy magyar filmművészet a hatvanas években”, másik témája pedig egy Nyikita Mihalkov-és egy Andrej Mihalkov- Koncsalovszkij-retrospektív? Ez volt ugyanis az idei quemperi tíz nap programja. A magyar műsorban az újakon kívül olyan filmeket vetítettek, mint Jancsó Oldás és kötést (1963), Szabó Álmodozások kora (1965), Huszárik Szindbádjü (1970), Gaál Holt vidékje (1972) vagy Kardos Egy őrült éjszakája. ( 1969). Volt teljes BBS-retrospektív és még egy magyar némafilm-sorozat is.

A meghívottak többsége értetlenkedve figyelte azt a tán nem is tomboló, de mindenképpen figyelemre méltó érdeklődést, amellyel a közönség követte a programot: mit keresünk mi 1991-ben ezekkel a filmekkel itt Bretagne-ban, a világ végén? Van még valaki, aki kíváncsi ránk? Úgy látszik, van. Jó, hogy az öreg hatvannyolcasok még szeretik a filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4150