KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kádár

Pápai Zsolt

Kádár – magyar, 2009. Rendezte: Muszatics Péter. Kép: Horváth Mihály. Szereplők: Pók Attila, Berecz János, M. Kiss Sándor, Zinner Tibor, Valuch Tibor, Miszlivetz Ferenc, Huszár Tibor. Producer: Cirkó József. Gyártó: HCC Media Group / Pelagi Film / Magyar Média Műhely. 70 perc.

Aki Kádár Jánosról forgat, az óhatatlanul a magyar történelemről is beszél – de aki Kádárról akar filmet készíteni, annak nem csupán a magyar történelemről kellene mesélnie. Muszatics Péter dokumentumfilmje sikeresen és – már amennyire hetven percben ez egyáltalán lehetséges: – pontosan skicceli fel a XX. század második felének magyar történelmét, de közben keveset beszél a címben megnevezett személyről, azaz e személy személyiségéről. Történelmi gyorstalpalót kínál, de erről a sokarcú, a közéleti szerepvállalása mellett is folytonosan rejtőzködő, még mértékadó történészek – valamint pszichológusok, szociológusok – számára is talányos emberről keveset mond. Jellemző például, hogy Kádár gyermekkoráról alig néhány szó esik csupán a filmben, iskoláiról, műveltségéről még annyi sem.

A kulcs Kádár személyiségének és tetteinek a megértéséhez az a paradoxon lehetne, amit Huszár Tibor briliánsan fogalmaz meg a filmben – nevezetesen, hogy Kádár egyszerre volt a maga sorsának ura és kiszolgáltatottja –, azonban Muszatics nem ered ennek a paradoxonnak a nyomába. Pedig kiváló a filmben feltűnő tudósi gárda, rajtuk aztán tényleg semmi nem múlik: a minden megszólalásakor szuggesztív Huszár Tibor mellett szóhoz jut Zinner Tibor, M. Kiss Sándor, Valuch Tibor és Pók Attila is.

A film szerkezetével kapcsolatban problematikusnak tűnik az a megoldás, hogy a kronológiai rendben előadott és a történészek, szociológusok, egykori közéleti szereplők által kommentált események rendjét időnként Kádár elhíresült utolsó – zavaros mondatokkal teli – beszédéből származó idézetek szakítják meg, minden tét nélkül. Az archív anyagokat is szűkösen méri a film, ami azért is különös, mert ebben a témában – kis túlzással – valamennyi, az elmúlt fél évszázadban Magyarországon készült mozgókép használható lenne.

Muszatics Péter Kádár-filmje a XX. századi magyar történelemről minimális ismeretekkel bíró néző számára csak részleteiben lehet érdekes. Inkább külföldiek számára ajánlható, illetve olyan honfitársainknak, akik hiányoztak a középiskolai történelemórákról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10071