KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó boszorkányvadász

Hegedüs Márk Sebestyén

The Last Witch Hunter – amerikai, 2015. Rendezte: Breck Eisner. Írta: Cory Goodman és melisa Wallack. Kép: Dean Semler. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Klauder), Rose Leslie (Chloe), Elijah Wood (Dolan), Julie Engelbrecht (Királynő). Gyártó: Summit Entertainment / NeoReel. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 110 perc.

 

Vin Diesel semmitől sem fél legújabb, boszorkányos akciófilmjében. Nem csoda, hiszen már a középkori nyitójelenetben halhatatlansággal átkozza meg a főgonosz, hogy aztán az idők végezetéig magányosan bolyongjon a világban és halomra gyilkolhassa a boszorkányokat. A történet napjaink Amerikájában folytatódik, ahol az Egyház amnesztiát hirdetett, a törékeny békét pedig csak ímmel-ámmal zavarja meg egy-egy szakadt rockerre emlékeztető renitens banya, akit ezért a status quót őrző Kaulder (Diesel) rendesen meg is ruház…

Persze haladni kell a korral, Kaulder pedig nyolcszázéves boszorkányvadász létére meglehetősen progresszív gondolkodású valaki – még iPadje is van –, így hiába próbálják rásütni a Halhatatlan Fasiszta bélyegét, ő a politikai korrektség jegyében éppen egy boszorkánnyal szövetkezik, hogy legyőzze az emberiség kipusztítását tervező Boszorkánykirálynőt. Az utolsó boszorkányvadász azért ilyesfajta moralizálásba szerencsére csak nagyon felületesen bocsátkozik; a maradék időben inkább olyan jelenetekre koncentrál, amelyekben Kaulder látványos harcok közepette CGI asztalokat borogat.

Ha hinni lehet Vin Dieselnek és a Lionsgate stúdiónak, Az utolsó boszorkányvadásztól egy potenciális franchise-t remélnek, már amennyiben a nézőket is érdekli a dolog. A film végén mindenesetre Kaulder ahelyett, hogy a hősies halállal örökre lezárná a konfliktust, inkább a partnernőjét választja, aki a film végére szakadt kismadárból igazi bombanővé válik (az ilyenektől kapnak hidegrázást a feministák). Hogy a folytatások bebiztosítása mellett milyen más indítékai lehetnének erre, az rejtély. Kiderül azonban, hogy míg a Balta és Kereszt rend tagjai az Apple-kütyüket preferálják, addig a boszorkányok a Microsoft-termékekre esküsznek. Siker esetén a következő folytatásból talán ezen ellentét gyökereire is fény derül majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12480