KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Beszélgetés egy nyolcévessel

Potter, a nagy varázsló

Gelencsér Gábor

Harry varázslóiskolája Óz képzeletvilágával mérkőzik.

 

– Mennyire hasonlítottak a szereplők a filmben arra, ahogy olvasás közben elképzelted őket?

– A legtöbb szereplő olyan, mint a könyvben. A könyv mégis jobban tetszett, mert a könyvnél saját fantáziánkkal képzeljük el, milyenek a szereplők, a filmen pedig még látjuk is őket. A film félelmetesebb volt, mint ahogy én a könyvet elképzeltem.

– Ha újraolvasod a könyvet, milyennek fogod látni a szereplőket?

– Megpróbálom úgy elképzelni, mint amikor olvastam a könyvet. Mert a film sokkal másabb, mint a könyv. A filmben nem a mi képzeletünket, hanem mások képzeletét látjuk. És amit mi képzelünk el, az jobban tetszik.

– Mihez volna nagyobb kedved: újranézni vagy újraolvasni a Harry Pottert?

– Inkább újraolvasnám, vagy felváltva csinálnám: egy nap olvasom, másik nap nézem, egy nap olvasom, másik nap nézem…

– Mit tanultál a történetből?

– Azt tanultam, hogy a Harry Potter a jó és a rossz örök harcáról szól, hogy a rossz folyton el akarja pusztítani a jót. És hát sokszor győz a gonosz, de szerencsére minden résznek a végén a jó győz, vagyis Harry Potterék. Nem is szeretném, ha egyetlen kötetben is győzne a gonosz varázsló, Voldemort.

– Harryt azonban varázseszközök segítik, míg minket a valóságban a jó győzelméhez nem segít semmi ilyesmi. Ezek szerint csak a mesékben győzhet a jó?

– Szerintem a valóságban is győzhet. Nem kell mindenképpen varázspálcákkal, varázsseprűkkel győzni, csak ki kell harcolni, hogy minél többen legyenek a jók.

– Milyen más mesét ismersz, ahol különböző varázslatok segítik a jó győzelmét?

– Ilyen például az Óz, a nagy varázsló.

– Honnan van Óz és honnan Potter varázsereje?

– Potter anyja és apja is varázsló volt. Óz viszont csak álcázza magát, neki a varázslás a munkája, ő cirkuszos. Az ő varázslatait csak az álmok birodalmában képzeli el Dorka, nem pedig a valóságban.

– Van különbség Harry és Dorka között?

– Hát van egy-két különbség. Például az, hogy Harry rosszul érzi magát a nevelőszüleinél, akik mindig csak rosszat akarnak neki. Ő pedig azt gondolja, hogy inkább utcagyereknek is kiáll, csak ne éljen ővelük. Dorka viszont jól él Kansasben, szereti a nénikéjét, a kutyáját, a bácsikáját, a fiúkat a farmon.

– Akkor miért menekülnek el mind a ketten az emberektől a varázslat vagy a képzelet birodalmába?

– Dorka nem akar elmenekülni, ő inkább vissza szeretne jutni oda, ahonnan jött. Hiába olyan szép Smaragdváros, mégis haza szeretne menni az otthonába. Harry Potter pedig inkább meg szeretne szabadulni a nevelőszüleitől. Ő semmi áron nem menne haza még a nyári szünetben sem, mivel a varázslóiskolában vannak a barátai, ott érzi jól magát.

– Mi a fontos Dorka, s mi Harry számára?

– Harry számára az a fontos, hogy eljusson a saját világába, a varázslókhoz, és ne az emberekkel éljen, akik rosszul bánnak vele. Dorka pedig azt akarja elérni, hogy visszamenjen a hazájába.

– Kinek van könnyebb dolga, melyikük a nagyobb hős?

– Szerintem Harry küzdelmei nehezebbek, de mivel ő varázsló, ő könnyebben tud győzni. De Dorka is hős, azt nem mondom, hogy gyáva nyúl, de ő könnyebben vissza tud menni a mese, a képzelet, az álom világából, mert csak ki kell nyitni a szemét, és már ott van.

– Melyikük kalandjait élnéd át szívesebben?

– Hát nem is tudom… Mind a kettőét át szeretném élni. Ha tudom, hogy én győzök, akkor talán inkább a Harry Potterét.

– S melyikre volna inkább esélyed?

– Szerintem nekem, embernek Dorka kalandjait könnyebb volna megcsinálnom, mint hogy felüljek a 9 és ¾-ik vágányon a vonatra, és elrobogjak Roxfortba.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2448