KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Föld Ottó halálára

Fehér György

 

A legenda szerint a híres Feld cirkuszban Föld Ottó nagypapája, Feld Zsigmond egy világszámot mutatott be: nem kézen, hanem mindössze a mutatóujján állt. Édesapja, Feld Mátyás, aki a városligeti, deszkából épült Feld Színház igazgatója volt, a korszak legjobb színészeit szerzõdtette. A legjobb darabokat játszotta saját átiratában. Klasszikusokat, operetteket, bohózatokat, népszínmûveket. Ha nem volt elég bevételük, Shakespeare és Molière mellett színre került a Blitzweiss Kóbi (életkép), a Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval (társszerzõ Harmat Imre), Pollacsekék Japánban (énekes bohózat) és a Nincs már többé zsidó Pesten...

Föld Ottó a háború után 1948 szeptemberében anyagkönyvelõ gyakornokként lépett be a Magyar Filmgyártó Vállalathoz. Várkonyi Zoltán mellett kezdett segéd-felvételvezetõként dolgozni. Késõbb fõgyártásvezetõ lett Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Szász Péter, Bacsó Péter stúdiójában. Olyan filmeket produkált többek között, mint a Ház a sziklák alatt, a Szindbád, a Szerelem, A tanú és a Pacsirta.

1972-ben szomorú fordulat következett pályáján: az a hír járta, hogy kitették a filmgyárból. A Magyar Televízió Irodalmi és Drámai Fõosztályának helyettes vezetõje lett. Abban az idõben még 86 játék- és tv-film készült.

Közben a Filmfõigazgatóság új vezetõt kapott. A rendezõk azt kérték, hogy Föld Ottó legyen a helyettese, hogy szakember is legyen a vezetésben. Három év múlva viszont a rendezõk már azt szerették vonna, ha Föld Ottó a Filmgyár igazgatója lenne... Az is lett.

Rendbe hozta a Mafilmet. Felépítette a fóti stúdiót. Megteremtette a magyar filmgyártás modern infrastruktúráját. Ha ezt valahol másutt, egy normális országban tette volna, talán – akarata ellenére is – milliomossá vált volna. De itt sokan megharagudtak rá, mert nem csak filmekre és filmesekre költötte el a pénzt, hanem beruházott. Azok lettek a legkérlelhetetlenebb ellenségei, akiket annak idején a legjobban támogatott. Amikor nyugdíjba küldték, senki sem állt ki mellette.

Produceri osztályt indított a Fõiskolán, de onnan is távoznia kellett. Ameddig gyõzte, egy magániskolában tanított – egészen haláláig.

Mára a Filmgyár összedõlt, a márványlapok leestek a falakról, a Latinovits Kávézóból egy kereskedelmi tévé elnöki irodája lett, a kettes telepet ledózerolták, a pasaréti stúdió helyén luxus lakótelep lesz, a fóti stúdió birtoklásáért még folyik a küzdelem, de az már biztos, hogy a magyar filmgyártás teljesen tönkrement.

Föld Ottó méltatlan körülmények között, szegénységben, szinte mindenki által elfeledetten halt meg.

Fehér György

filmrendezõ

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2502