KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hó hull a cédrusra

Elek Kálmán

 

Azon a térképen, amin nem város- és országnevek, hanem filmcímek segítik az eligazodást, a Hó hull a cédrusra (készült David Guterson bestsellere nyomán) a múlt hónapban bemutatott Árvák hercege (készült John Irving bestsellere nyomán) tőszomszédságában fekszik. E filmes-földrajz két rokonvidéke akkor a legszebb, amikor hó hull a cédrusra/árvaházra. Rokonvonás továbbá, hogy mindkettő dicsekedhet egy-egy őszbeborult reform-Télapóval: az életet éteribódultságban szemlélő szülész-árvaházigazgatóval (Michael Caine) és a közeledő halál szemszögéből szemlélődő védőügyvéddel (Max von Sydow). A sűrű, idegnyugtató hóesésben hasonló utat jár be Irving és Guterson történetének főhőse: boldogság – elszakadás – veszteség – visszatérés. A vastag hórétegből divatjamúlt filmek bontakoznak ki. A tempó komótos (Micsoda luxus! Milyen kellemes luxus!), a lassan építkező történetek érzelmes-érzelgős tanmesék a magunkhoz való visszatalálásról, melynek eléréséhez van, akinek almát kell szednie; van, akinek háborúba kell vonulnia, nyomozásba fognia. Guterson azzal fejeli meg Irving meséjének tanulságát, hogy kimondja azt, amit utóbbi nem: „A rasszizmus rossz dolog!” Amit mindkét film elismer (de szerencsére nem mondatik ki): a hó és az apák hatalmát. Az utóbbi boncolgatását jobb analitikusra hagyni, az előbbi viszont filmes feladat, operatőri vállalkozás. Robert Richardson képei álomszerű világba vezetnek, a Hókirálynő meséjébe érkezünk vissza annyi év után. Mielőtt azonban végleg eltévednénk, James Newton Howard zenéje biztos támpontot ad arra nézve, hová is érkeztünk valójában: Álomgyár, végállomás!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2943