KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank

Greskovits Béla

 

Va banque (ejtsd: vabank), e francia kifejezés annyit tesz: az egész bankért játszott szerencsejáték. Jó cím. Ebben az 1930-as években, Lengyelországban zajló kedélyes krimiben tényleg bank – egy valódi hitelintézet – kirámolására megy ki a játék, és szerencse is jócskán kell hozzá. Hiszen Kramer, az alvilágból felkapaszkodott bankár, „alulnézetből” is szakértője a bankügyeknek, mondhatni hivatalból ismernie kell a biztonsági berendezések támadható pontjait.

Va banque játszik hát a Kramer-bank kirablását tervező, frissen szabadult éltes vagány. Számára becsületbeli (bűn) ügy ez. Stílszerűen kíván leckét adni a bankárnak, egykori bűntársának, aki őt magát hűvösre, legjobb barátját pedig hidegre tetette. A mackós kasszafúró-doyenen kívül egy kiérdemesült nyugdíjas betörő és két tiszta tekintetű gengszter-növendék is szorgoskodik a „hóhér akasztásán”. Előbbit a hivatásszeretet hajtja, utóbbiakat pedig a tudásszomj s az érlelődő bizalom az első szárny – akarom mondani – álkulcs-próbálgatásaikat vigyázó vének szakértelme iránt. Mulatságos kompánia. Bolondoznak, ugratják egymást, békebeli jófélék. Minden békebeli. És bár olykor a történések tempója is andalítóan az, nézhető ez a derűs, üres szamárság. Megérdemli, hogy aránylag szellemes csattanóját ígéretes hallgatással reklámozzam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6549