KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/augusztus
KRÓNIKA
• Tarr Béla: Balassa Péter (1947-2003)
• (X) : Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945

• Szilágyi Ákos: Vidám fickók Sztálin mozija (1. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Konnektorból kihúzva Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Ádám Péter: A szorgalom bűne Simenon celluloidszalagon
• Bori Erzsébet: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Maloin
AKCIÓMOZI
• Vaskó Péter: Acélkoporsók Filmek a tenger alatt
• N. N.: Tengeralattjárók a moziban

• Kiss Ferenc: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Tóth András György: Színes, szélesvásznú képregény Rajzolt Rejtő
• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő (1905-1943)
• Turcsányi Sándor: Botrány a Szaharában Rejtő Jenő filmen
• Varga Balázs: Háttérvetítés A pesti mozi aranykora
• Molnár Gál Péter: Phoenix mozi Budapesti filmemlékezet
• Dániel Ferenc: Zengő tombolás Mándy-mozi
• Kolozsi László: Az olvasó ember André Kertész képeiről
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Elkalandozó tekintet Gerry
• Bikácsy Gergely: Ámor vértengerben Margot királyné
• Bori Erzsébet: Válsághelyzetek Hogy szeretsz?
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Tíz perc – Cselló
• Takács Ferenc: Claire életre-halálra
• Pápai Zsolt: Ballistic – Robbanásig feltöltve
• Köves Gábor: Novo
• Nevelős Zoltán: A fülke
• Vincze Teréz: Enyém vagy!
• Vaskó Péter: Túl mindenen
• Kovács Marcell: Hulk
• Csillag Márton: Blanche, a bosszúálló angyal

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Transformers: A bukottak bosszúja

Baski Sándor

Transformers: Revenge of the Fallen – amerikai, 2009. Rendezte: Michael Bay. Írta: Ehren Kruger, Alex Kurtzman és Roberto Orci. Kép: Ben Seresin. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Shia LaBeouf (Sam Witwicky), Megan Fox (Mikaela Banes), Josh Duhamel (Lennox), John Turturro (Simmons), Isabel Lucas (Alice). Gyártó: DreamWorks / Paramount / Hasbro. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 157 perc.

 

A Transformers első része 2007 nyarának legsikeresebb blockbustere volt, így már jó előre sejteni lehetett, hogy a 200 milliós büdzséből készülő folytatás is bombabiztos befektetés, nem csupán a stúdió, de a címszereplő óriásrobotok játékverzióját gyártó Hasbro számára is.

Michael Bay gyakorlatilag semmit sem változtatott a bevált formulán, újfent egy hamisítatlan exploitationt készített, nyíltan vállalva, hogy nála a cselekmény egyetlen funkciója ürügyet nyújtani az óriásrobotok ismételt egymásnak ugrasztására, a látványos robbanásokra és a heroizáló lassításokra. A rendező pontosan tudja, ki a célközönsége (elsősorban a kamasz fiúk, illetve a vonatkozó játékfigurák, képregények egykori rajongói), ennek megfelelően adagolja az első rész színvonalát is alulmúló infantilis poénokat, a hipergyors vágásokkal prezentált, szinte 100%-ban CGI technikával készített akciójeleneteket, amelyeket csak a Megan Fox bájain elidőző beállításokkal szakít meg néha. A szexista felhangok mellé társul még némi szalonrasszizmus, felvonul pár vaskos sztereotípia a franciákról és az arabokról, ráadásképp kiderül az is, hogy a töketlenkedő, konfliktuskerülő kormánnyal szemben a katonaság bátor és lényeglátó irányítóinak van csak esélyük rá, hogy megmentsék a világot az új erővel támadó Álcáktól, még ha ennek érdekében, az Autobotokkal együttműködve romhalmazzá kell változtatniuk a fél Közel-Keletet.

Már most megkockáztatható, hogy Bay – túl azon, hogy az üzleti tervet maradéktalanul teljesítette – az idei év egyik legemblematikusabb popcornfilmjét alkotta meg. A bukottak bosszúja persze esztétikai vagy egyéb érdemei révén aligha tarthatna igényt erre a titulusra, ám kétségtelen tény, hogy sikere pontosan jelzi, milyen filmekkel lehet, még egy dübörgő gazdasági válság közepén is, feltölteni a multiplexek széksorait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9959