KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kém a szomszédban

Varró Attila

Spy Next Door­ – amerikai, 2010. Rendezte: Brian Levant. Írta: Jonathan Bernstein, James Greer, Gregory Poirier. Kép: Dean Cundey. Zene: David Newman. Szereplők: Jackie Chan (Bob Ho), Billy Ray Cyrus (Colton James), Madeline Carroll (Farren), Alina Foley (Nora). Gyártó: Lionsgate / Relativity Media. Forgalmazó: Palace Pictures. Szinkronizált. 94 perc.

Lee Marvin kivételével nemigen akad akciósztár, akinek inkább javított, mint rontott az imázsán az öregség, nem csoda hát, ha az ötödik x környékén a műfaj képviselői mind riadtabban keresnek zsánerkiutat az egyre megerőltetőbb fizikai teljesítményeket kivánó szerepkörből – annál érthetetlenebb azonban, miért fordulnak hőseink oly szívesen épp a gyermekvigyázós családi vígjáték felé, tekitve, hogy kevés embertpróbálóbb kihívás akad egy csapat rakoncátaln kiskorúnál. Az ovizsaruk és gorilla bácsik kommanandójába idén becsatlakozó Jackie Chan ráadásul egyszerre két fronton is komoly küldetést vállalt, mikor a Kém a szomszédban pótapa-szerepbe kényszerűlő kínai szuperkémjének történetét a kockázatosabb piacot jelentő amerikai produkcióban készítette el: ráadásul a választott kertvárosi komédia a közelmúlt kínos hollywood-i próbálkozásainak színterét jelentő fantasztikus akciófilm (Szmokinger, Medál, Tiltott királyság) irracionális effektjeinek mankójától is megfosztotta a manapság már inkább kitartó, mint fáradhatatlan akciólegendát.

Többszörösen hősies vállalkozásnak számít tehát Jackie Chan friss filmje, ezért illendőbb örülni a félig telt pohárnak: annak, hogy a régi harcművész-zseni ma is képes fegyverarzenállá változtatni egy kertvárosi konyhát, éppen olyan precízen időzít látványgeget és verbális poént, mint a hongkongi rendőrsztorikban és még mindig lefegyverző könnyedséggel egyensúlyoz burleszkesetlenség és akcióakrobatika hajszálvékony peremén. A True Lies-ból és Ovizsaruból összeollózott ostoba történetparódia, az irritáló gyerekszínészek, a rendezői kézjegyet jelentő háziállat-poénok, sőt még az akciószekvenciákban szokatlanul szemet szúró dublőr- és drót-használat bűnei is eltörpülnek Jackie lankadatlan elszántsága láttán, amellyel immár a kiöregedés szélén is újból nekifut, hogy annyi bravúros mutatvány után végre egyszer áttörje a nyelvi korlátokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10216