KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kolónia

Soós Tamás Dénes

Colonia – német-francia-luxemburgi, 2016. Rendezte: Florian Gallenberger. Szereplők: Emma Watson, Daniel Brühl, Michael Nyqvist. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 106 perc.

 

1973, Chile. Pinochet katonai puccsal átveszi a hatalmat, a szocialista államfő, Salvador Allende az elnöki palota ostroma végóráiban főbe lövi magát. Az utcán zavargások, tisztogatások kezdődnek, Allende szimpatizánsai, ha nem viszi el őket a titkosrendőrség, elbujdosnak. Sokat látott képek, de a német rendező, Florian Gallenberger új történetet kerít melléjük. A Colonia Dignidadét, a „Méltóság Kolóniájáét”, amit a II. világháború után Dél-Amerikába menekült német emigránsok alapítottak, hogy külhonban is megőrizzék a német kultúrát. A Chile déli részén fekvő, békés földművelő közösséget Paul Schäfer evangélikus lelkész és exnáci alakította át zárt, vallási szektává a hatvanas években. A külvilág felé a bajor kisvárosok idilljét közvetítette a kolónia, amely papíron jótékonysági szervezetként működött, és ingyenes orvosi ellátást biztosított a helyieknek. A valóság azonban inkább egy kényszermunkatáborra hasonlított, ahol agyondolgoztatták és nyugtatókkal szedálták a bentlakókat, a férfiakat, nőket és gyerekeket elkülönítették egymástól, hogy felbontsák a családi kötelékeket, a szexualitást, mint az ördög eszközét, stigmatizálták. Az ördögi figura valójában Schäfer volt, aki annak idején pedofíliavádak elől menekült Chilébe, a kolónián is molesztálta a fiúkat, és náci háborús bűnösöket (köztük állítólag Josef Mengelét) bújtatott. Lepaktált a Pinochet-rezsimmel is, amelynek fegyvereket és mérges gázt gyártott, politikai foglyait pedig földalatti kínzókamrákban vallatta. A kolóniában is egy Allende-párti német aktivistát rabolnak el, az ő megmentésére indul légikisasszony-szerelme, Lena – de a filmnél ezúttal vérfagyasztóbb a valóság. Gallenbergert nem érdeklik a Harmadik Birodalom és a chilei diktatúra háttérjátszmái, sem a személyi kultusz vagy a vallási fanatizmus pszichológiája. Motivációkkal, karakterépítéssel mit sem bajlódik, helyette csak és kizárólag arra koncentrál, hogy tételesen felsorolja Schäfer rémtetteit. Mindebből akár még velős szektahorror is kerekedhetne, de a német rendező olyan szépre komponált, „jó ízlésű” képekben fogalmaz, hogy megfosztja a filmet elborzasztó hatásától. A fordulatok valószerűtlenek, közhelyesek, az elektrosokk után magát félkegyelműnek tettető aktivistánál pedig Woody Allen is hitelesebb kommunista lázadó volt a Banánköztársaságban. Bár Gallenberger szenzációsan érdekes történetet talált, csak a szenzációt forgatta le belőle – azt is enerváltan, Pablo Larraín iróniája és Costa-Gavras éleslátása nélkül.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13110