KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szállító – Örökség

Sepsi László


The Transporter Refueled – francia-kínai, 2015. Rendezte: Camille Delamarre. Írta: Luc Besson, Bill Collage, Adam Cooper. Kép: Christophe Collette. Szereplők: Ed Skrein (Martin), Loan Chabanol (Anna), Ray Stevenson (Frank), Radivoje Bukvic (Karasov). Gyártó: EuropaCorp / Belga Films / TF1. Forgalmazó: Big bang Media. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

Bár tizenhárom év könnyen megszépítheti az emlékeket, már az első Szállító-mozit is csupán Jason Statham karizmája emelte ki a saját szabályait megszegő, majd emiatt ólomban gazdag kalandokba keveredő outsider profi karakterére épülő akciófilmek tömegéből. A rebootnak szánt negyedik részből Statham távozott, ám nélküle csak a még üresebb formula maradt, szabályszegéstől az új szereplőkkel kötött kényszerszövetségen át az áskálódó gonosztevők elkerülhetetlen megfenyítéséig, ezúttal az első részhez hasonlóan újra prostitúcióban utazó orosz maffiózókkal a kocsiajtó rossz oldalán. A Statham helyére érkezett Ed Skrein – bár kapott néhány tisztességes, de felejthető verekedés-jelenetet – markánsabb jelenlét híján éppúgy biodíszletté válik a neonrideg mélygarázsokban és a szétzúzott tűzcsapok vízpermetében egyaránt karcmentes fenségességgel repesztő Audi S8 mellett, mint a platinaszőke egyenparókában nagyszabású heistre készülő, mégis többnyire esztétikai kiegészítővé degradált maroknyi luxushosztesz.

A Szállító – Örökség műfajtól elvárt akciójelenetei elsősorban az említett gépkocsimodell kivételes képességeinek demonstrálását szolgálják, minden alkalommal felhívva a figyelmet egy-egy hasznos vonására (távirányítás okostelefonnal, ujjlenyomat-felismerő indítógomb, stb.), miközben a reklámfilmekből ismerős formanyelvi megoldások a fétistárgy irányában gerjesztett ámulaton kívül minden intenzitást lenulláznak bennük. Ray Stevenson apafigurája amellett, hogy segít újrahangolni a főhős életkorát és érzelmi-komikus súlypontkén is szolgál, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megtörje az Audi (rém)uralmát, Luc Besson és csapata mintha a kétezer-tízes évek K.I.T.T.-jének szánták volna a járművet, ami egyelőre még nem szólalt meg. De ha már a főhősét nem sikerült, legalább az autó karakterét ideje volna elmélyíteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12433