KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Himalája – Az élet sója

Köves Gábor

 

5000 méter magasan ritkul a levegő és ritkulnak a játékfilmek. A tibeti Dolpo falucska lakói az odalentről érkezett kamerás európai segítségével a környék vezető filmes nagyhatalmává nőtték ki magukat: életüket, szokásaikat, mindennapjaikat játszották el, élték meg a francia dokumentumfilmes által formába öntött népmesében. Az istenek intelmeire hallgató idős elöljáró és a maga erejében gőgösen bízó fiatal trónkövetelő versenyfutása alkotja a film gerincét: a sóval, mely a falu egyetlen élelemre váltható kemény valutája, időről-időre útra kell kelni. A nagy menetelés során le kell győzni a nagy ellenséget: a hegyet. A zarándokút sikere létkérdés. Ezúttal azonban két zarándok indul útnak. Az elemek és egymás ellenében menetelnek. Az öreg és a fiatal. Hagyománytisztelet kontra fiatalos hevület. Isten kontra ember. A rendező – joggal – abban bízik, hogy meséjét, megtámogatja a valóság: a világtól elzárt kis közösség spirituális és tárgyi világának életre hívása, az egzotikus környezet, a Himalája kő- és hó-sivatagai, magasba meredő csúcsai és szakadékai. Filmje, minden őszintesége és nemes szándéka ellenére, immár egy trend szerves darabjának tekinthető. Eszkimó fut a jégmezőn, nyomában a meggyilkolására szövetkezett riválisokkal – már két éve annak, hogy az eszkimók mozija (Atanaurjat) elkészült, fesztiválok adogatták kézről-kézre, a Himalájának is ez rendeltetése. Pedig nem érzem, hogy fontos film lenne, még csak azt sem, hogy egy kimagaslóan jó filmet néznék, csupán egy érdekes kísérletet. A világzene piacképessége ma már vitathatatlan. Eljött az ideje a világfilmek felzárkózásának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2096