KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Skorpió

Loránd Gábor

A skorpió: protestáns lelkész, aki az 1600-as években Észtországban egy kietlen, sivár vidéken élő kis közösséghez érkezik. Luther kőszívű követője tűzzel-vassal támad az ősi, pogánynak bélyegzett szertartásokra, a vidámságra, a paráználkodásnak nevezett szerelemre. Semmilyen érzése nincs, fanatikus elvakultsága tragédiákat szül, utolsóként saját felesége halálát okozza. Mindenki meggyűlöli, teljesen egyedül marad, de lelki összeroppanása már túl későn következik be. Tragédiája mégsem tud igazán hatni ránk, mert karaktere ugyanolyan egysíkúan ábrázolt, mint a nagy szerepet kapott táj. Nem ember ő, hanem modell: a bigott fanatizmus leegyszerűsített, egyoldalúan és elnagyoltan felvázolt példája. Mindig komor, aszkétaarca mindig gyűlölködő, igehirdető szavai mindig fenyegetően dörögnek. A táj mindig kihalt, düledezik a templom, a szél baljósán süvit egyvégtében. az ég többnyire fekete és az emberek is misztikus-sötéten néznek a kamerába. Ha a rendező nem ilyen „kérlelhetetlen”, talán nem lenne – a főhőshöz hasonlóan – olyan „egyoldalú” műve sem, amely egyébként érdekes, túlzásai ellenére szépen fényképezett film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7503