KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Észvesztő

Hungler Tímea

 

Aki olvasott már valaha Sylvia Plath-t, esetleg volt szerencséje Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéhez, vagy ne adj’ isten a saját bőrén tapasztalta, miként nyomorítja meg az ember életét a pszichózis, az előtt ismerős lehet a világ, melyet a Susanna Kaysen kulcsregénye alapján készült James Mangold-film megjelenít. A hatvanas évek Amerikájában játszódó mű a lélek mélyrétegeibe, egy rehabilitációs intézet mindennapjaiba nyújt betekintést.

Susanna sorsa párhuzamosan Amerika sorsfordító időszakával, a vietnami háború idejében vesz fordulatot, mikor borderline-személyiségként bekerül a pszichiátriára. A film eredeti címe (Girl, interrupted) nem csupán a zavartságra utal, de a képi világra is; a gyógyulást, az intézeti napokat minduntalan félbeszakítja a lány múltjából felvillanó egy-egy jelentős pillanat, a gyerekkori élményektől kezdve egészen Susanna öngyilkossági kísérletéig.

A film erőssége e megszakításos képi technika mellett az érzelmi motivációkat, a lelki működéseket, a kínokat bemutató színészi alakításokban rejlik. Az imponáló vonulatból (Winona Ryder, Whoopi Goldberg, Vanessa Redgrave) magasan kiemelkedik a szociopata, kezelhetetlen, de mégis rendkívül érzelmes Lisát alakító Angelina Jolie, akiről e filmet látva elmondható, nem véletlenül alakításáért Golden Globe-ot s utóbb epizodista Oscart kapott.

A gyógyulás a két világ közötti helyes választás. Az alatt a két év alatt, melyben Susanna az intézet ápoltja, az osztály igazi közösséggé, egységfronttá válik a kinti világgal szemben. Az érzelmes, de semmiképpen sem érzelgős húrokat pengető alkotásában minden beteg a saját sorsán keresztül válaszol arra, hogy belemenekül-e maga teremtette világába, vagy megtanul alkalmazkodni hozzá, s visszatér abba a világba, mely végül is megbetegítette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2942