KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A por

Csillag Márton

 

Jonas Akerlund kliprendező első nagyjátékfilmjének alapötlete porból vétetett, és 100 perc alatt porrá lett. Az egyebek között Madonna, Moby és a Smashing Pumpkins zenei kísérőfilmjeivel sikert aratott svéd szemkápráztató – akinek munkáiból a Titanic Filmfesztivál annak idején külön blokkot állított össze – nem vállalt túl nagy kockázatot, amikor tikkelő szemű spuristákról, azaz az anfetamin-alapú speed élvezőiről készített kisvárosi gyorsfilmet. A Darren Aronofsky által (Rekviem egy álomért) tökélyre fejlesztett drogos villámmontázs és az MTV-generáció napi vizuális betevőjének számító klipes elbeszélőmód konstruktív házasítása a Port könnyen fogyasztható, egyszersmind – a történet banalitásának köszönhetően – könnyen feledhető darabbá teszi. A Wes Anderson Okostojásából ismert Jason Schwartzman eleven elvonási tünetként, jobbnál jobb zenékre pörgi végig a filmet, miközben rosszabbnál rosszabb dílerek és ringyók között cikáz. A főszereplő fehér port színesítendő képbe kerül egy felfújt arcú, nagymenő kémikus (Mickey Rourke), egy szétszórt piti kis nepper (John Leguizamo), egy dramaturgiai szempontból indokolatlanul hosszú időre ágyhoz kötözött didis táncoslány, egy pincsikutyás porhercegnő (Brittany Murphy) és persze a kihagyhatatlan, drogos és korrupt médiahuszár-rendőrök. A Baywatch-epizódok komplexitásával vetélkedő történet során Akerlund még egy társadalmi hirdetésnyi tanulsággal sem szolgál, filmnyelvileg azonban maradéktalanul hű dolgozata témájához, az egyre nagyobb dózisban adagolt vizuális kábítások ugyanis egyre kisebb nézői kielégüléssel járnak. Ettől a filmtől senki sem fog rákapni a porra, egészségmániás honfitársaink pedig nem fognak „Magyar vagyok, nem spurista” trikóban parádézni az utcákon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4830