KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Szentév

Szendi Gábor

 

„Művész” és „kontár” bűnözők viaskodnak ebben a filmben. A börtönből szökött két „művész” a Szent évet kihasználva papi álruhában igyekszik repülőn Rómába, de – úgy tűnik – három „kontár” géprabló megakadályozza kincsásásukat. Precízen előállított vígjátéki helyzet ez, de egy korszakváltás társadalomlélektani krízisét is tükrözi a sztori. A letűnt idilli korban „művész” és nyomozó viszonyát etikett szabályozta (lásd: a filmbeli rabló-pandúr viszonyt!). A szervezett alvilág betartotta a játékszabályokat, racionális és szociális érzületű volt.

Ezt a viszonylag nyugalmas kort valami ismeretlen erő szétrombolta; a kisember életében eluralkodó bizonytalanság és kiszolgáltatottság egyik megtestesítője a brutális, mindenre elszánt, véreskezű „kontár” lett. Hiába győzedelmeskedik a filmben a „kontár” fölött a „művész”, az ő idejük lejárt. Ez a film zárójelenetének metaforikus értelme is: itt válik nyilvánvalóvá, hogy hőseink szélmalomharcot vívtak. és vereséget szenvedtek a kortól. Sírjunk is, nevessünk is ezen a vígjátéki requiemen? Nézzük inkább Jean Gabin utolsó alakítását, minden kritikusi morgás nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7731