KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha eljön Joe Black

Hatvani Tamás

 

Ugye rémlik még az Angyalok városának meséje? Ez volt az a film, melyben egy földöntúli lény, nevezetesen angyal enged a földi élet kínálta csábításoknak, minekután beleszeret egy halandó nőszemélybe, ki történetesen kórházi orvos. Filmünk „hőse” úgyszintén földöntúli, éppenséggel maga a Halál, ki csillapítván a földi lét iránti olthatatlan kíváncsiságát, „bradpitt” fazonú porhüvelyt ölt magára, majd beleszeret egy nőszemélybe, ki történetesen kórházi orvos. Nos, a Meet Joe Black ezek után másról nem képes szólni, csakis arról, hogy miként kell ugyanabból a kiindulópontból egy sokkal rosszabb és hosszabb filmet csinálni.

Az elragadóra sikeredett Kaszás kalauzra lel az orvosnak tanult lány édesapjának személyében. A meglett férfiú menő üzletember, sajnos 65 évesen elszállítandó, viszont mázlija van, mert Anthony Hopkins alakítja. Kettejük között sajátos alku költetik: a világi némi haladékot nyer, míg az alvilági a felszínnel való nem felszínes ismerkedést remélheti; Halálból átmenetileg üzlettárs lesz, barát, ki viccesen mond okosakat, Fekete Jóskának hívják, és rajong a mogyoróvajért. Ezek után már tényleg csak a szerelem hiányozhat, ámde nem. Van rá 180 perc.

Szerelem és Halál örök problematikáját kellene itt újfent, korszerűen feszegetni, ám ebből a törekvésből semmi nem valósul meg. Brad Pitt óta amúgy is mindenki tudja, hogy a Halál nem utazik egyedül, a többi meg merő unalom, utazás egy anakronisztikus hollywoodi időbe - vágányzárral. Legjobb esetben ez egy Anthony Hopkins-film, melyből kiderül, hogy Anthony Hopkins igen jó színész. Brad Pitt sokadik imidzsváltás-próbája bénára sikeredett, a rendező Martin Brest pedig jobban tenné, ha újra vidám csávófilmeket készítene, ahhoz ugyanis értett. Ha viszont Fekete Jóska randevúra hív, azonnal mondj nemet!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3970