KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Herczenik Miklós (1930–1985)

Gaál István

 

Búcsúzni kell valakitől. Munkatárstól, kipróbált baráttól, vagy egyszerűen: tőle, Mikitől. Búcsúztatni őt mindörökre immár.

Szakmánk egyik kiválósága volt, bár a koporsóját szállító kocsi előtt gyászhuszár nem vitt selyempárnát tarkálló kitüntetésekkel.

Jellemző...

Szerényen, megbízhatóan, alázattal végezte munkáját. Képességeivel sohasem hivalkodott, mindig alárendelte személyes ízlését a látvány törvényének; szabatosan, pontosan világított, a jelenet hangulatának megfelelően.

Egyike volt Eiben István legtehetségesebb tanítványainak. 1954-ben végezte a főiskolát. 1955-ben már filmtörténetünk kimagasló egyénisége: Szőts István mellett készíti el életének első nagyszabású munkáját. A magyar dokumentumfilm történetében talán ez a legszebben fotografált munka. Kövek, várak, emberek...

1959-ben lép ismét a kamera mögé: a Gyalog a mennyországba az első játékfilm, amelyet fényképez.

Azután rendre sorakoznak filmjei; népszerű operatőr, divatja van, mint nálunk ez olyannyira szokásos rendezők, színészek, operatőrök pályáján.

Két alkalommal dolgoztunk együtt: a Zöldár és a Keresztelő című filmeket készítettük 65-ben, illetve 67-ben. Több volt, mint kivitelező; ötleteit, tanácsait mindig átgondoltan, és sohasem tolakodóan mondta el.

Saját ötletéből készült az Egy régi villamos című kisfilm. Ismeretterjesztő könyvet irt Bán Róberttel, megosztván mesterségünk titkait a nézőkkel.

A lexikon tanúsága szerint huszonkét játékfilmet fényképezett. Egy éve fejezte be a Palásthy-rendezte Kálmán Imre-filmet. Ez volt az utolsó...

Ötvenhatodik évébe lépett. A védett korba – tragikus hirtelenséggel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5867