KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Szakadék

Molnár Gál Péter

1941. szeptember 11-én mutatták be Darvas József színművét a Pünkösti-féle Madách Színházban.

1956. március elsején mutatták be a színmű filmváltozatát Ranódy László rendezésében.

Bessenyei Ferenc szerepét eredetileg Greguss Zoltán játszotta, Bara Margitét az operabalerina Bordy Bella, Sinkovits Imréét Várkonyi Zoltán.

1937-es riportjában Darvas már fölrajzolja a témát: tetanuszmérgezésben meghal egy napszámos kislánya, és a faluban elterjed: a gazdája gyilkolta meg őt.

1939-ben jelenik meg a történet regény változata: Máról holnapra címmel.

Azért időzünk dátumoknál, mert a falukutató-irodalom legmélyebb tragikumú műve lett a Szakadék, és érdemes figyelni rá, hány évnek kellett eltelnie színpadi megformálásáig. Ugyanúgy, ahogy a dráma megfilmesítésére Ranódynak másfél évtizedig kellett időznie, kész forgatókönyvvel asztalában, jóllehet, kis ideig még a Parasztpárt tulajdonában levő filmgyár igazgatója is volt, de nem sikerült pénzt szereznie ehhez a kemény és tiszta filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8218