KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/január
• Schubert Gusztáv: Sorsrulett Alternatív történelem
• Hungler Tímea: Film fatal Végzet a moziban
• N. N.: Sorsmozi
CYBERVILÁG
• Vaskó Péter: Istenek alkonya Mátrix – Forradalmak
• Herpai Gergely: Géplélek Robotok és emberek

• Géczi Zoltán: Neuro-kibernetikus odüsszeia Páncélba zárt szellem
• Wostry Ferenc: Daigoro a vérzivatarban A Kozure Okami-sorozat
• Varró Attila: Manga-Kurosawa A Kozure Okami-képregény
• Kubiszyn Viktor: Szamuráj 45-össel Seijun Suzuki-portré
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Ami a habokból kilátszik Titanic
• Bori Erzsébet: Dívány és történelem Titanic-dokumentumok
• Andor Tamás: Arcvonások Dokumentumfilm a televízióban
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Bomba a határon A gonosz érintése
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Határesetek Deus ex machina
• Bikácsy Gergely: Szép, fáradt színek Mióta Otar elment
• Báron György: Éjjeljárók Az ember, aki nappal aludt
• Kubiszyn Viktor: Az egydimenziós néző Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Gábor: Swimming Pool
• Szabó Anita: Titkok
• Vaskó Péter: Szigorúan piszkos ügyek
• Pápai Zsolt: Titokzatos folyó
• Elek Kálmán: A szemközti ablak
• Nevelős Zoltán: Kémkölykök 3D
• Dóka Péter: Táncos a házban
• Köves Gábor: Gyönyörű mocsokságok
• Hámori Dániel: A medál

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

G. I. Jane

Hungler Tímea

 

Hirdeti sokatmondóan az opusz címe, utalva a tömegkultúra-hős közkatonára, G. I. Joe-ra; nem hagyva semmi kétséget afelől, hogy azonos szellemiségű, csak éppen a feminizmus égisze alatt fogant műalkotásnak lehetünk részesei. A film abba a U. S. Army-t népszerűsítő vonulatba sorolható, ahová az olyan békeidős háborús filmek, mint a Top Gun vagy a Peacemaker, amolyan propagandaszerűség a vasakaratról, a hazáról, esetünkben mindez feminista csomagolásban.

Demi Moore, akinek a Striptease óta NDK úszónőket megszégyenítő karizma lett, harcedzett amazonként bizonyítja filmünk alaptételét, mely szerint a nő is ember. A feminista kinyilatkoztatás önmagának mond ellent, hiszen ahhoz, hogy Demi bírja a fiúkkal az iramot, férfivá kell váljék: elsőként előnyös skinhead külsőt ölt, majd verbalitásában uralkodnak el a fajfenntartásra buzdító igekötős alakok, sőt, bátran mondhatjuk, utolsó csepp vérét is képes feláldozni a hazáért.

A leszboszi vádakra azonban (újabb logikai csavar) ahelyett, hogy feminista, politikailag korrekt emanci módjára odamondogatna, nekikeseredett szexista szólamokban reagál, hetero voltát bizonygatva.

Ezek után nem csoda: mozgóképi paradoxonunkba még egy korrupt szenátornő története is belefér, illetve egy libanoni éles hadgyakorlaté, ahol hősnőnk laza természetességgel demonstrálja: legény ám a gáton. Fáradozásait filmünk végén plecsnivel honorálják; ennyi megpróbáltatás után ez a nézőnek is kijárna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3677