KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Mihalicz Csilla: A mozgókép joga Magyar filmtörvény
• N. N.: Filmjogok
• Pálfi György: Taxidermia Így mentem el
• Ruttkay Zsófia: Taxidermia Így mentem el
• Muhi Klára: A madzag vége Beszélgetés Groó Dianával és Fischer Gáborral
• Kolozsi László: Fehér por Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: A temetetlen halott Beszélgetés Mészáros Mártával

• Stőhr Lóránt: A szegénység tízparancsolata Dán dogma
• N. N.: A Dogma tisztasági fogadalma
• Kúnos László: Concerto grosso négy hangra Saraband
• N. N.: Dogma-filmek
• Bori Erzsébet: Amal, a halál Lukas Moodysson
• Zoltán Gábor: Kémiai szerelem Rekonstrukció
• Trosin Alekszandr: Egy „hatvanas” sorsa Elem Klimov (1933-2003)
DVD
• Pápai Zsolt: Rossz szellem a házban Robert Wise: A ház hideg szíve
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Euromozi Európa Filmhét
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Belül semmi A nagy Ő és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Full kúl Apám beájulna
• Karátson Gábor: Bocsásson meg, de nem egészen értem önt Japán
• Vaskó Péter: Hatalom és tea A Gyűrük Ura – A király visszatér
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Két barát
• Korcsog Balázs: Orosz bárka
• Dóka Péter: Jószomszédi iszony
• Nevelős Zoltán: Lépéselőny
• Vincze Teréz: Vér és arany
• Köves Gábor: Mambo italiano
• Kis Anna: Szamszára
• Kolozsi László: Amerikában
• Csillag Márton: Felül semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A holtak hajnala

Hungler Tímea

Olybá tűnik, a zombifilm reneszánszát éli – A kaptár és a 28 nappal később után most egy hetvenes évekbeli George A. Romero rendezte zombi-klasszikus remake-jében tűnnek fel az emberevő szörnyek. Míg azonban a hajdani mozi egyértelműen a műfaj paródiája volt, az újrahasznosított változat véresen komolyan veszi magát: rosszarcú, agresszív élőhalottak, tornyosuló hullahegyek, pánikba esett gyanakvó túlélők mindenfelé.

A film feszesen és határozottan izgalmasan indul – a helyi ápolónő az éjszaka közepén arra riad fel, hogy a bájos szomszéd kislány gyanútlanul szendergő férje húsából lakmározik. A férfi nem éli túl a nyaki ütőerére mért csapást, de semmi probléma, pár percen belül zombiként születik újjá, és a felesége nyomába ered. Az asszony menekülőre fogja, és csakhamar ráébred, a városban a káosz uralkodik, az elszabadult élőhalottakkal szemben csak akkor marad esélye, ha összefog a túlélőkkel.

Ezzel a filmmel ugyanaz a probléma, mint a zombifilmekkel általában – míg a mozi elején ténfergő egy-két tanácstalan zombi határozottan frászkeltő tud lenni, a katasztrófa sújtotta, kihalt város apokaliptikus víziója pedig meglehetősen nyomasztó, minél több az üveges tekintetű, húsra éhes élőhalott a vásznon, annál unalmasabbnak és fárasztóbbnak találjuk őket.

A túlélők ebben a moziban végül egy bevásárló központban barikádozzák el magukat, ahol a katasztrófafilmekből ismerős hatalmi harc veszi kezdetét közöttük – a nagyokos, a praktikus, az érzelgős, a határozott, a zsarnoki mind szerephez jut a filmben, és természetesen a végjátékra, ha nem is egy, de csak egy pár maradhat.

A film új változata néhány aktualizációt is elszenvedett – így a túlélők várandós anyája orosz származású, kedvese pedig a politikai korrektség jegyében Pratt doki a Vészhelyzetből; a zombik a 28 nappal később-ből ismerős villámgyors fajtából származnak; és hogy a hagyománytisztelő Romero-rajongóknak is legyen min csámcsogniuk: a film befejezése a Dead-trilógia harmadik részére utal, ráadásul a rémpofák hajdani megalkotója, maga Tom Savini is feltűnik a vásznon egy kisebb szerepben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1960