KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Mihalicz Csilla: A mozgókép joga Magyar filmtörvény
• N. N.: Filmjogok
• Pálfi György: Taxidermia Így mentem el
• Ruttkay Zsófia: Taxidermia Így mentem el
• Muhi Klára: A madzag vége Beszélgetés Groó Dianával és Fischer Gáborral
• Kolozsi László: Fehér por Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: A temetetlen halott Beszélgetés Mészáros Mártával

• Stőhr Lóránt: A szegénység tízparancsolata Dán dogma
• N. N.: A Dogma tisztasági fogadalma
• Kúnos László: Concerto grosso négy hangra Saraband
• N. N.: Dogma-filmek
• Bori Erzsébet: Amal, a halál Lukas Moodysson
• Zoltán Gábor: Kémiai szerelem Rekonstrukció
• Trosin Alekszandr: Egy „hatvanas” sorsa Elem Klimov (1933-2003)
DVD
• Pápai Zsolt: Rossz szellem a házban Robert Wise: A ház hideg szíve
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Euromozi Európa Filmhét
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Belül semmi A nagy Ő és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Full kúl Apám beájulna
• Karátson Gábor: Bocsásson meg, de nem egészen értem önt Japán
• Vaskó Péter: Hatalom és tea A Gyűrük Ura – A király visszatér
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Két barát
• Korcsog Balázs: Orosz bárka
• Dóka Péter: Jószomszédi iszony
• Nevelős Zoltán: Lépéselőny
• Vincze Teréz: Vér és arany
• Köves Gábor: Mambo italiano
• Kis Anna: Szamszára
• Kolozsi László: Amerikában
• Csillag Márton: Felül semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Caddie

Ledniczky Márton

Így becézik a film asszonyhősét, mégpedig azért, mert kísértetiesen emlékeztet (?) a legcsinosabb, a legkarcsúbb amerikai autóra, a Cadillacre. Legalábbis így teszi neki a szépet egyik hódolója a sok közül. Igen, mert a szép Caddie, miután öntudatosan otthagyta férjét, és két gyerekével csatangol egyik lakásból a másikba a 20-as évek Sydney-jében, kénytelen újabb és újabb férfiakban bízni, hogy aztán azok rendre ne váltsák be a hozzájuk fűzött reményeket. Úgy vagyunk ezzel, mint a minden esti krimivel; tudjuk, a főhős nem kaphat halálos lövést (csak majdnem halálosat), mert akkor idejekorán vége lenne a filmnek. Itt is Caddie-nek újra és újra csalódnia kell másfél órán keresztül, hogy végül elszegényedetten, árván, reménytelenül gyermekeiben találja meg „élete értelmét”.

Eközben azonban a film hangulatosan folydogál medrében, nagyobb árvíztől, de a kiapadástól sem kell tartani. A rendező jó stílusérzékkel teremti meg mind a harsány tömegjelenetek, mind a halk kettősök atmoszféráját, melyeket néha ügyesen vágott flash back képekkel szakít meg. A film „túl szép” ahhoz, hogy a kor hiteles képét alkothassa, így inkább csak hangulatos életképek sorozata.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7704