KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Azok a csodálatos Baker-fiúk

Gelencsér Gábor

 

Azok a csodálatos Baker-fiúk bárzongoristák. A testvérpár nemigen illik össze. (Eme meghökkentő alapkonfliktus eredetiségét csak fokozza, hogy a két színész, Jeff és Beau Bridges, valóban testvérek.) Frank Baker tisztességes amerikai átlagpolgár: alkalmazottként ül a zongora mögött, mindig egyformán jópofa, a honoráriumot alázatosan, számolatlanul teszi zsebre. Élete célja, hogy kis családjával anyagi biztonságban élhessen. Öccse, Jack a valamikori vadnyugatról itt felejtett kevésszavú, titokzatos, rezzenéstelen arcú legény: az amerikai masculinum. Báva-tag műsorukat frissítendő Frank úgy dönt, felvesznek egy énekesnőt. Az ellenállhatatlanul humoros meghallgatáson egy sor rossz mozgású, hamisan éneklő jelentkező után toppan be az igazi főnyeremény. A szőke vadóc (Michelle Pfeiffer) gyönyörű és egész jól énekel. Hogy – hogy nem, a zongorista cowboyjal egymásba szeretnek. A csöpögős érzelmek azonban szégyellni valók a kemény Amerikában. Nem vagyunk tiszták, nem vagyunk naivak. Múltunk megalkuvásokkal, árulásokkal terhes, most éppen meghasonlunk önmagunkkal. De azért marad egy kis remény... Szikáran, könnyek nélkül.

Dave Grusin zeneszerző élvezetes zongoraátiratokat komponált, Michael Ballhaus (Fassbinderék egykori operatőre) meleg fényű belsőket fényképezett – mindehhez azonban. Steve Kloves forgatókönyvíró-rendező filmjében nincsenek emberi párbeszédek. Jó dumákat hallunk, mint a moziban. Sydney Pollack, aki ezúttal producerként működött közre, elámult az „eredeti, nagyon tehetséges” forgatókönyvön. Irigylem érte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4163