KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az örökbefogadott lány

Hegyi Gyula

 

Az árvák sorsa mindig megható. Akkor is, ha gonosz mostohák közé sodródnak, akkor is, ha szerető és jólelkű nevelőszülők viselik a gondjukat. E vietnami film kedves és érzékeny hősnője előbb a kegyetlenséget ismeri meg, majd közvetlenül a háború befejezése után egy közös gazdaságba kerül, s ott a családi szeretettel, a kollektíva összetartó erejével is találkozik. A világ persze sohasem problémátlan: az újjáépítés békeidejében apró lelki sérülések, kis féltékenykedések, ártatlan pletykák és röpke fejfájások felhőzik el olykor-olykor a parasztok jó kedvét. Elsősorban persze a nőkét, hiszen ők „tudvalevőleg” bonyolultabb lélekkel rendelkeznek... örvendetes, hogy az újjáépítés hétköznapjainak bemutatását így is árnyalni akarja a rendező: a magyar nézőt mégis inkább a „tájkép csata után”-jellegű dokumentumfelvételek ragadják meg egy-egy jelenet erejéig.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7733