KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ember Judit (1935–2007)

Bori Erzsébet

 

 

Ő készített először koncepciós pert feldolgozó dokumentumfilmet Magyarországon. Ennél is fontosabb, hogy 1982-ben a Pócspetrivel megteremtette a történelmi tényfeltáró műfajt, amely minden túlzás nélkül a rendszerváltás szellemi-lelki előkészítőjévé vált. A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenesek kezdete úgy is leírható, hogy a szó szoros értelmében százezrek ülnek órákon át a mozivászon vagy a tévéképernyő előtt Ember Judit, GyarmathyBöszörményi, Gulyásék és pályatársaik monstruózus filmjeit nézve, és azzal a meggyőződéssel állnak fel a székből, hogy nem lehet tovább a régi módon élni.

Két év a moszkvai Lenin Intézetben, majd magyar–történelem szak a pesti bölcsészkaron az ötvenes években – virtigli káderéletrajz kezdődhetne így. De Ember Judit harmincévesen pályát módosít, és jelentkezik a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Herskó János osztályába, amelyet más irányú végzettséggel rendelkező felnőtteknek indítottak. 1972-ben Gazdag Gyulával közösen rendezi A határozatot, e máig megkerülhetetlen doku-klasszikust – amiről azt hinnénk, hogy csak itthon vagy a szűkebb régióban érthető igazán, ám erre csattanósan rácáfolt az amerikai Filmintézet, amikor beválasztotta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé.

Ember Judit rendezői módszere, stílusa látszólag nehezen megragadható, hiszen közel három évtizedes munkássága elválaszthatatlan attól a lázas útkereséstől, a világot megismerni, sőt megváltani akaró szenvedélytől, ami a hatvanas évek előtt gyakorlatilag nem létező magyar dokumentumfilmezést (és a vele párhuzamosan kibontakozó szociológiát) jellemezte. Visszatekintve Ember pályájára – amelyből olyan remekek emelkednek ki, mint a Tantörténet, a Menedékjog, az Újmagyar siralom vagy az És ne vígy minket a kísértésbe, mégis fölismerhető az a sajátságos módszere, amire maga mutatott rá, amikor egyik jelentős filmje címének választotta: Hagyd beszélni a Kutruczot!.

Máig úgy látom Ember Juditot, ahogy az ölében szorongatott retiküljével ül a hokedlin egy pócspetri udvaron, a háttérben a száradni kiakasztott dohánylevelek fala, és kibeszélteti az emberekből a megfélemlítéssel és hazugsággal évtizedekre elnémított igazat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9251