KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 35. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: 8. Francia filmnapok az Unifrance Film International és az Upperstudio szervezésében
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Gelencsér Gábor: Árnyékvilág Játékfilmek
• Muhi Klára: Fölösleges bátorság Beszélgetés Herskó Jánossal
• Varga Balázs: Rövidre vágyva Kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Mindennapi tabuink Dokumentumfilmek
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Adáshiba Közszolgálati televíziózás
• Rádai Eszter: Elnézett milliárdok
• Schubert Gusztáv: Magyar plazma Magántévék, közerkölcsök

• Horváth Antal Balázs: Gonoszság-kurzus Neil LaBute
• Stőhr Lóránt: Az ellenállás tragikomédiája Jean-Pierre Melville
• Kubiszyn Viktor: A halál kék angyala A szamuráj
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Katódsugár Misszió Videodrome
• N. N.: Cronenberg a Filmvilágban
KRITIKA
• Szilágyi Ákos: Gömbfilm Visszatérés
• Hirsch Tibor: Vész-kijárat A mohácsi vész
• Takács Ferenc: Szomorú játék Montecarlo!
• Ágfalvi Attila: Múlt, nincs Mélyen őrzött titkok
• Stőhr Lóránt: Szívem visszahúz Getno
DVD
• Pápai Zsolt: Fekete, fehér, igen, nem Delmer Daves: Sötét átjáró
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: A kiskirály
• Győrffy Iván: Bodysong
• Vaskó Péter: Ítélet eladó
• Mátyás Péter: Ház a ködben
• Nevelős Zoltán: Oké
• Varró Attila: Gothika
• Kovács Marcell: Underworld
• Dóka Péter: Minden végzet nehéz
• Kolozsi László: Vodka Lemon

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szaffi

Varga Zoltán

Magyar, 1985. Rendezte: Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda. Forgalmazó: MANDA. 77 perc.

 

Jókai-adaptációink egyik legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett), rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez áll közel, de a Vukhoz is szorosan kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz, miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál: kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is (megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika megírására is (!) kapható Puzzola.

A történelmi közeg anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként helyet kapott Pázmán lovag igazolja. Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült – jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt. A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12485